En
Vissza a találatokhoz

Termékenységi szobrocska

Készítés ideje Kr. e. 7–5. század
Tárgytípus vallási vagy kultusztárgy
Anyag, technika Mészkő, festett
Méret

6,2 × 8 × 4 cm

Leltári szám 51.1494
Gyűjtemény Egyiptomi Gyűjtemény
Kiállítva Ez a műtárgy nincs kiállítva

A puha mészkőből faragott nőalak egy későkori erotikus, ún. symplegma szoborpárhoz tartozott; az elnevezés a szexuális együttlét direkt, nyílt ábrázolására utal. A szobrocska a meztelen nőt félig guggoló, félig térdelő helyzetben, elnyúlt testtel mutatja, kinyújtott karjai jobbra elfordított fejét keretezik, a kezek a fejtető előtt összeérnek. Szemöldökének, szemének kontúrjait, szájának vonalát fekete festéssel jelezték, ugyancsak feketére festett hajfürtjeit csíkokba rendeződve mintázták meg. A bőrszínt idéző okker festéknyomok főként a test bal oldalán maradtak meg. Jobb lába térdben behajlított, lábfeje előre néz; bal lábával térdepel, a lábszár alsó részével együtt letört bal lábfeje egykor hátrafelé nézett. A farpofák felett, a keresztcsonti tájékon egy mutatós udzsatszem-tetoválást visel, melynek szemöldöksávját ma már alig kivehető vöröses festéssel hangsúlyozták. Bár közeli párhuzamai között magányos nőalak is ismert, a kissé aszimmetrikus testhelyzet, a lábak elhelyezkedése, a farpofák között megbúvó csaplyuk, illetve a rövid csonkban végződő, erősen megrongálódott hátsó rész egyaránt egy letört vagy szándékosan leválasztott, mára elveszett férfi partner szobrocskájára utal.
Symplegma-figurák nagy számban kerültek elő Alsó-Egyiptom és a memphiszi régió lelőhelyeiről, pontos régészeti kontextusuk azonban többnyire ismeretlen. Mind anyagukat (mészkő, terrakotta, fajansz), mind típusukat (domborműves plakettek, öntött vagy vésett körplasztika), mind pedig kompozíciójukat tekintve jelentős változatosak. Népszerűségüket a későkort követően is megőrizték, noha a Ptolemaiosz- és a római korban stílusuk és formaviláguk alapos változásokon ment keresztül, s valószínűleg ugyanez mondható el rendeltetésükről és mögöttes szimbolikájukról is.
A szobrocskák többnyire egy férfi és egy nő aktusát jelenítik meg, de kivételek is akadnak. A pár férfitagja rendszerint egy túlméretezett, meredt hímtagú (itifallikus) ifjú, akinek fiatal korát az ifjúság hajfürtje és gyermeki testarányai is kifejezik, partnere általában egy testméretében is nagyobb, felnőtt nő. Az aktus ábrázolása, egyes feltételezések szerint, az Egyiptomba visszatérő Ízisz-Hathor istennő és Ozirisz szent nászával, és a gyermek Hórusz (Harpokratész) isteni születésével, átvitt értelemben pedig Egyiptom földjének az áradó Nílus által történő megtermékenyítésével hozható összefüggésbe. A kísérő ünnepségek alkalmára tömegével készülhettek a műhelyekben az erotikus szobrocskák különféle változatai. Ugyanakkor az egyiptomiak szemében a szexuális aktus elválaszthatatlanul egybefonódott a túlvilági újjászületés képzetével is, így elképzelhető, hogy ezeket a kisplasztikákat a termékenység és fogantatás elősegítését, illetve az anya és újszülött gyermekének mágikus védelmét védő célzó rituálék során ajánlották fel. Példának okáért, a budapesti nőalak udzsatszem-tetoválása tökéletesen illeszkedik a szülés és születés témájának jellegzetes egyiptomi ikonográfiájába.

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk