En
Vissza a találatokhoz

Szökőkút medencéjének töredéke a budai palotából Andrea del Verrocchio

Alkotó

Andrea del Verrocchio Firenze, 1435 – Velence, 1488

Készítés ideje 1485 vége előtt
Tárgytípus kőfaragvány
Anyag, technika carrarai márvány, fehér márvány
Méret

teljes méret: 42 × 60 × 15 cm, 50 kg

Leltári szám 2272
Gyűjtemény Régi Magyar Gyűjtemény
Kiállítva Magyar Nemzeti Galéria D épület, Földszint, Reneszánsz Kőtár, Kőtár

Hunyadi Mátyás király budai és visegrádi rezidenciáinak udvarait szebbnél szebb szökőkutak díszítették. A fehér és vörösmárványból faragott, vagy a márványt bronzzal, másutt ezüsttel kombináló fenséges megjelenésű díszkutakról nemcsak a Mátyás udvarában élő humanisták, közöttük Antonio Bonfini (1427/1434–1502) leírása tett említést, de külföldi követek, utazók, a magyar király udvarába diplomáciai kísérettel érkező vendégek beszámolói is. Egyikük szerint a budai palota udvarán egy fehérmárvány kúttállal díszített bronz kút táljába nyolc csövön keresztül folyt a víz, a kút tetején Pallasz Athéné szobra állt. A visegrádi palota udvarán egy másik kút vörös márványból volt faragva és két kúttál is díszítette (Múzsák-kútja), egy harmadiknak a peremén faragott oroszlánfejeket mintázó vízköpőkből pedig az ünnepi alkalmakkor bor folyt. Ez utóbbit nemcsak leírta az 1502-ben a II. Ulászló király jegyese, Candale-i Anna (Anne de Foix, 1484– 1506) kíséretében Magyarországon járt francia herold, Pierre Choque, de vázlatosan le is rajzolta.
Az itt látható faragványra Ferenczy István szobrász budai háza alapjainak (Országház utca 14.) ásása közben bukkant rá. Az oroszlánfejjel, csőrében drágaköves gyűrűt tartó hollópárral, valamint a heraldikus félhold motívumával díszített töredék egy kúttál medencéjének a darabja, egyike a budai várpalotát egykoron díszítő, Mátyás által emelt szökőkutaknak. A kút medencéje eredetileg majdnem 2 méter átmérőjű lehetett.
A carrarai márványból faragott kút Firenzében készült, import műként jutott el Hunyadi Mátyás udvarába. A kutat Andrea del Verrocchio szobrász faraghatta, amire egy korabeli dokumentum utal. Az 1488-ban kelt, a firenzei állami levéltárban fennmaradt okirat szerint egy bizonyos Bertocco di Giorgio Pellegrini (Bertochus Georgii Pellegrini) carrarai márványfejtő megbízottja útján próbálta meg Hunyadi Mátyás király firenzei ügynökétől, a festőként is ismert Alexander Farmosertől behajtani annak a márvány nyersanyagnak az árát, amit azért szállították Firenzébe, hogy belőle Andrea del Verrocchio kutat faragjon a magyar király számára. Az ügylet pár évvel korábban történhetett. A firenzei Lorenzo de’ Medici szolgálatában álló itáliai humanista, Angelo Poliziano (1454-1494) a kúthoz két költeményt is írt, melyek egyikét körben rá is vésték a műre. Az epigrammát a kortárs Lorenzo Guidetti is megőrizte jegyzetfüzetében, amelybe művek feliratait gyűjtötte egybe, a kút epigrammája kapcsán az 1485-ös évszámmal együtt. A felirat egy kis töredékére nemrégiben találtak rá egy újabb régészeti ásatás során (a töredék a Budapesti Történeti Múzeumban van). Azonban nem Poliziano volt az egyetlen, aki a magyar király szökőkútját költeményben ünnepelte. Bartolomeo Scala (1430-1497) egykori firenzei kancellár tollából is fennmaradt egy másik epigramma.
A budai kút legközelebbi „rokona” az az eredetileg a firenzei Medici palota udvarát díszítő fehérmárvány kút lehetett, melyet Antonio Rossellinónak és Benedetto da Maianónak tulajdonítanak, csúcsán – a feltételezések szerint – egy delfines Erószt mintázó bronzszobor állhatott, s talapzatán disztichonban írt epigramma futott körbe.

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk