| Készítés helye | Egyiptom |
|---|---|
| Készítés ideje | Kr.e. 6–4. század |
| Tárgytípus | intaglió és hasonló tárgyak, pecsétlő, szkarabeusz, szkaraboid |
| Anyag, technika | Kő |
| Méret | 5,1 x 3 x 7,3 cm |
| Leltári szám | 51.2654 |
| Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Mélyföldszint, Ókori Egyiptom, Túlvilág-elképzelések |
Az amulettek alkotják az egyiptomi anyagi kultúra egyik legjellemzőbb tárgytípusát, melyek változatos anyagból készülve az ókori Egyiptom szinte minden kontextusában és korszakában megjelenhettek. Az amulettek általában kisméretű tárgyak, melyek formájuk, anyaguk, illetve színük révén nyújthattak mágikus védelmet viselőjüknek a mindennapi életben, a sírba helyezve pedig a halál után a túlvilágon is.
A túlvilágon általános védelmet nyújtó amulett-típusok mellett az egyes testrészekhez kapcsolódó temetkezési amulettek is gyakoriak voltak. Ezek egyik jellegzetes típusát alkotják az úgynevezett szívszkarabeuszok. Az egyiptomiak számára a szív az emberi gondolkodás központja, valamint az érzelmek helye volt, továbbá központi szerepet játszott a halott túlvilági ítélete során. Annak érdekében, hogy a szív ne tanúskodjon tulajdonosa ellen a túlvilági bíróságon, az egyiptomiak szkarabeusz formájú amulettet helyeztek a múmiapólya közé, melyekre általában a Halottak Könyve 30B fejezetét vésték. A szkarabeusz forma, amely a Középbirodalom elejétől kezdve az egyik legnépszerűbb védelmező amuletté vált, az újjászületésre utalt, az adminisztrációban pedig pecsételőként használták.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
