| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1604 |
| Tárgytípus | rajz |
| Anyag, technika | toll, barna tinta, barna lavírozás vörös kréta-előrajzon, papír |
| Méret | 230 × 137 mm |
| Leltári szám | 2366 |
| Gyűjtemény | Grafikai Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A 16. század utolsó évtizedeiben Bolognában pezsgő művészeti élet bontakozott ki. Itt nyitott műhelyt a flamand festő, Denys Calvaert, majd sikerein felbuzdulva hamarosan a rivális Carracci-fivérek akadémiája is megkezdte működését. A Carracci-iskola, ahol a képzés középpontjában az élő modell utáni rajz állt, csakhamar páratlan népszerűségre tett szert, és elhódította Calvaert legjobb tanítványait is. Köztük Guido Reni volt a legtehetségesebb, aki idővel mestereinek hírnevét is jócskán felülmúlta.
Mint sok más kortársa, a fiatal Reni is Rómában próbált szerencsét, ahol VIII. Kelemen pápa kedvenc festője, Giuseppe Cesari vette pártfogásába. Feltehetően ő járt közben, hogy 1604-ben a pápa unokaöccse, Pietro Aldobrandini bíboros Renire bízza a San Paolo alle Tre Fontane templom nagy oltárképének megfestését. Ha igazak a korabeli pletykák, Cesarinak kapóra jött a tehetséges bolognai, hogy egykori segédje és vetélytársa, Caravaggio kezéről elüsse a megbízást. A Szent Péter vértanúságát ábrázoló oltárkép (ma Róma, Pinacoteca Vaticana) arról tanúskodik, hogy Reni valóban otthonosan mozgott Caravaggio “űzött és sötét modorában”. Ám az éles fény-árnyék ellentétekre épülő, nyers naturalizmust ellenpontozza a Carracci-akadémián elsajátított pontos anatómiai tudás, elegancia és klasszikus harmónia. Az előkészítő vázlatok közül csak a Reni életművében egyedülállóan erőteljes budapesti rajz maradt ránk, ez viszont hűen idézi fel a festmény caravaggiói realizmusának drámai erejét.
Kárpáti Zoltán
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
