En
Vissza a találatokhoz

Szárnyasoltár Jörg Lederer

Alkotó

Jörg Lederer Füssen 1470 körül – 1548/1550 körül Kaufbeuren

Kultúra német
Készítés ideje 1515 körül
Tárgytípus szárnyasoltár
Anyag, technika az oltárszekrény fenyőfa, a szobrok hársfából faragva, festve és aranyozva
Méret

180 x 218 x 31 cm
predellakép: 127 × 31 cm

Leltári szám 76.9
Gyűjtemény Régi Szobor Gyűjtemény
Kiállítva Szépművészeti Múzeum, Második emelet, Európai szobrászat 1350-1800, 1. terem

Az allgäui Kaufbeurenben 1515 körül készült szárnyasoltár egykor a dél-tiroli Hinterkirch falucska templomában állt. Mestere, Jörg Lederer számtalan oltárt szállított a dél-tiroli templomokba. Lederer az oltárok faszobrászmunkáját végezte és stílusa a 15. század végének sváb szobrászatához kapcsolható. A hinterkirchi oltár háromkaréjjal záródó szekrényében Szent Miklós és Mária Magdolna által közrefogva a Madonna áll a gyermek Jézussal. A szárnyak domborműve a két előző szent legendájának egy-egy jelenetét ábrázolja, a predellán pedig Mária halála-faragvány jelenik meg. A szárnyak külsején az Angyali üdvözlet festett képe látható, melynek mestere sokkal gyengébb képességű volt, mint a szobroké.
Szőcs Miriam

Katalógustétel

A Régi Szobor Gyűjtemény egyetlen, szinte teljes egészében fennmaradt szárnyas oltárát a szegedi malomiparos, politikus és műgyűjtő, Back Bernát vásárolta a 20. század elején Dél-Tirolban. A kis méretű szárnyas oltár eredetileg a hinterkirchi Szent Miklós-templomban állt, ahonnan az új szentély 1890-ben történt megépítése alkalmából kerülhetett ki. A szárnyas oltár hétköznapokon, adventi és nagyböjti időszakban csukott állapotban volt, a hívek ekkor csak a predellát és az Angyali üdvözlet festett ábrázolását láthatták a szárnyak külső oldalán. Ünnepi időszakokban tárult fel az oltárszekrény és a szárnyak belső oldalának szobrászi díszítése, amelynek ikonográfiai programja – a templom kettős titulusához kapcsolódva – Szent Miklós és Mária Magdolna alakja köré szerveződik. A három karéjjal záródó, indadíszes oltárszekrényben a gyermek Jézust karjában tartó Szűzanya mellett a két védőszent figurája áll, Szent Miklós püspöki ornátusban, Mária Magdolna divatos korabeli viseletben, kezében attribútumát, a kenettartó edényt tartva. A szárnyakon a szentek legendájának egy-egy epizódját ábrázolta a szobrász. Balra Szent Miklós, a kis-ázsiai Müra püspöke arannyal ajándékoz meg egy elszegényedett nemest, hogy három leányát férjhez adhassa, jobbra az imádkozó Mária Magdolnát angyalok emelik az égbe. A Bűnbánó Magdolna mennybevételét ábrázoló képtípus, melyen a szent testét legtöbbször csak hullámzó haja fedi el, a késő középkorban alakult ki. Népszerűségéhez hozzájárult Albrecht Dürer 1505 körül készült fametszete, amely a budapesti oltár domborművének is előképe volt. A szárnyas oltár predelláján Szűz Mária halálának a 14. század közepétől elterjedt ábrázolása, az Istenanya apostolok körében elmondott utolsó imája látható. A domborművek és az oltárszekrény fülkéinek hátterét aranyozott brokátmustra borítja, az oltárt egykor megkoronázó díszes oromzat középső része azonban mára elveszett. A hinterkirchi szárnyas oltár mesterét Theodor Müller német művészettörténész határozta meg 1932-ben: az ekkor már Budapesten kiállított műben a kaufbeureni Lederer-műhely 1515 körül készült munkáját ismerte fel. Jörg Lederer feltehetően az allgäui Füssenben született, és a 16. század első éveiben helyezte át működését a délnémet régió másik városába, Kaufbeurenbe. „Oltárkiadónak” is nevezett műhelye innen látta el szárnyas oltáraival a távolabbi, dél-tiroli településeket. Az oltárokat maga Lederer tervezte, de kivitelezésükhöz, a korabeli műhelygyakorlatnak megfelelően, több mestert is szerződtetett. A faszerkezet összeállításáért asztalos felelt, míg egy másik mester a Lederer által kifaragott szobrok és domborművek festését és aranyozását végezte el. A fennmaradt források Leonhard Widenmann asztalost és Peter Zech díszítőfestőt nevezik meg mint a műhely munkatársait. A szárnyképeket képzett festőtől – leggyakrabban a kaufbeureni Jörg Macktól – rendelte Lederer, de a hinterkirchi oltárszárnyak festett táblái nem tőle származnak. Ismeretlen mesterük, a Gábriel arkangyal köszöntését fogadó Szűz Mária elnagyolt ábrázolásával nem érte el azt a magas művészi színvonalat, amelyet Lederer a szobrászmunkával kijelölt. Vargyas Zsófia

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk