En
Vissza a találatokhoz

Salome Keresztelő Szent János fejével id. Lucas Cranach

Alkotó

id. Lucas Cranach Kronach, 1472 – Weimar, 1553

Készítés ideje 1530-as évek
Tárgytípus festmény
Anyag, technika olaj, nyárfa
Méret

87 × 58 cm

Leltári szám 132
Gyűjtemény Régi Képtár
Kiállítva Ez a műtárgy nincs kiállítva.

Heródes börtönbe vetette Keresztelő Szent Jánost, amiért az szemére vetette, hogy együtt él testvérének, Fülöpnek a feleségével, Heródiással. Utóbbi ezért a Szent Jánost még a börtönben is tisztelő Heródessel ellentétben, Krisztus prófétájának életére tört. Az alkalom a király születésnapi lakomáján jött el, amikor Heródiás rávette a vendégeket táncával elbűvölő lányát, hogy jutalomként Keresztelő János fejét kérje. (Márk 6, 17-28) A kegyetlen kívánságnak engedelmeskedő lányt a biblia nem nevezi meg, csak Flavius Josephustól tudjuk, hogy Salome volt a neve.
Cranach Saloméja fagyos fölénnyel mosolygó hölgy, a festő kortársa. Fényűző eleganciája a szász választófejedelem udvarának 1530 körüli divatjához igazodik. Viselete -rafináltan szabott, sávokra tagolt, fűzőkkel szorosan a testre kötözött ruha, súlyos nyakláncok és nyakszorító, gyöngyös hajháló és körös-körül tollakkal megtűzdelt, vérvörös kalap – nem egyszerűen kihívó vagy hóbortos, hanem felerősíti a levágott fejben és a nő arckifejezésében egyaránt megjelenő szadisztikus jelleget. Az újtestamentumi történet ürügy, hogy egy előkelő dáma eljátssza az ármányosan hódító, de meghódíthatatlan, a férfinemre végveszélyt hozó nő szerepét. Az ablakban feltáruló táj sem biblikus: vadregényes német táj hegyi tóval, sziklára épített várossal, fenyőerdővel. A tiszta vonal hűvös tárgyilagossága és a minden sejtelmességet nélkülöző, alig árnyalt színek szintén a borzongató hatás mesterien alkalmazott eszközei.

Tátrai Vilmos ©

Itt találja a műtárgyat a kiállításban.

Kiállításaink közül ajánljuk