Ptah-Szokarisz-Ozirisz szobor

A fából készült, festett halotti szobor az úgynevezett Ptah-Szokarisz-Ozirisz szobrok jellegzetes darabja. A Kr. e. I. évezred népszerű halotti istensége, Ptah-Szokarisz-Ozirisz egy alakban egyesíti a teremtőisten Ptahot, a szakkarai halotti istent, Szokariszt, és a túlvilág urát, Oziriszt. A szobrok felállításának hátterében az az igény fogalmazódik meg, hogy a halott újjászületésekor Ptah-Szokarisz-Oziriszhoz hasonló isteni lénnyé váljon, egyesítve magában a teremtőerőt és az újjászületésre való képességet.
A szobor hosszú, téglalap alakú talapzaton áll. A múmia alakú, nyúlánk figura fején kosszarvakat visel, amelyet vörös napkorong és színesre festett, csíkozott kettős toll koronáz. A kékre festett paróka, amelyen sárga szalag fut körbe, finoman megmunkált, sárga színű arcot keretez. A nagy méretű uszeh-gallért, amely az egész mellkast beborítja, sólyomfejeket formázó kapcsok rögzítik a vállhoz. Maga a test sötétvörös alapszínt kapott, amely a valódi múmiavásznat imitálja. A gallér alatt négyzet alakú, isteni szentélyt formázó keretben múmia formájú, kezében jogart tartó Ozirisz-figura ül, fején Ízisz nevének hieroglifájával. A négyzet az alatta futó egyoszlopos hieroglif felirat fejezetéül szolgál. A töredékesen megmaradt szöveg Ozirisz isten nevét, különböző isteni címeit, valamint a halottnak és apjának nevét tartalmazza.
A szobor fején hosszanti irányban téglalap alakú üreget alakítottak ki, amelynek tartalma (feltehetőleg egy kis méretű, amulettként szolgáló papirusztekercs) azonban nem maradt ránk. A szobor tulajdonosának családja Ahmim városához köthető, a darab keletkezése pedig a Ptolemaiosz-kor kezdeti időszakára keltezhető.