| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | osztrák |
| Készítés ideje | 18. század második fele |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 118 x 155 cm |
| Leltári szám | 435 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A morvaországi születésű Martin Ferdinand Quadal bécsi tanulmányait követően a párizsi, majd a londoni királyi akadémián képezte magát tovább. Független művészként Dublintól Nápolyig egész Európát bejárta, míg többszöri londoni tartózkodás után cári udvari festőként Szentpéterváron telepedett le. Nemesi és arisztokrata megrendelői a helyi stíluskövetelményekhez gyorsan alkalmazkodó Quadaltól pontosan azt kapták, amire kastélyaik dekorálásához szükségük volt: portrékat – melyeken gyakran az ábrázolt kedvenc kutyája is megjelenik – és vadászjeleneteket.
A fogolyvadászathoz a vadat kitartóan megálló vadászeb és a biztos kezű sörétlövő vadász tökéletes együttműködésére van szükség. Nem véletlen tehát gazda és kutyája közös büszkesége, mellyel az elejtett zsákmányt figyelik. Aligha hihető, hogy az egyszerű öltözető, mezítlábas fiúban valamely nemesi ifjú portréját kellene keresnünk, bár ugyanezt a képtípust Quadal portréként is használta, így örökítve meg IV. Ferdinánd nápolyi király fővadászát (Caserta, Királyi palota).
A hátul lévő fehér-vörös ír szetter a nézőre szegezi tekintetét. Ez cáfolja a korábbi szakirodalom feltételezését, mely szerint a kép szupraport lett volna – a szellemes ötlet ebből a magasságból elvesztené hatását.
Gálos Miklós
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 563-564. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
