| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1567–1570 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 125 × 100 cm |
| Leltári szám | 4227 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A velencei köztársaság legmagasabb tisztségét viselő modell a képsíkhoz képest rézsutosan beállított karosszékben ül. Ennek a portréformulának két legnevezetesebb előzménye Raffaello II. Gyula pápát (1511, London, National Gallery) és Tiziano III. Pál pápát (1543, Nápoly, Gallerie Nazionali di Capodimonte) ábrázoló képmása. Biztosra vehető, hogy a képmás a dózse hivatali ideje alatt, 1567-1570 között készült. Tintoretto, mint a Köztársaság hivatalos festője a Palazzo Ducale dózse-sorozata számára is megfestette a hivatalba lépő Pietro Loredan képmását, de ez a festmény az épületben 1577-ben kitört tűzvészben elpusztult.
Tintoretto műhelyéből jelentős számú portré került ki. többségük a köztársaság vezető tisztségviselőit, a dózséken kívül szenátorokat, prokurárorokat ábrázol, a mester munkásságának egészében mégsem bír e műfaj olyan jelentőséggel, mint sokalakos, elbeszélő kompozíciói. Tiziano portréfestészete szinte képről képre újul meg, a személyiség egyedi karakterét és a társadalmi rangot egyszerre eszményíti és heroizálja. Ezzel ellentétesen Tintoretto portréi néhány formulát ismételnek, puritán egyszerűség jellemzi őket. A mozgás a minimumra korlátozódik, a ruhát, ha eredetileg még oly pompázatos is, tompított színezéssel néhány ecsetvonás vázolja fel, az arcok mentesek minden retorikus mimikától. Az öregek ábrázolásában a bölcsesség magasztalásánál hangsúlyosabban jelenik meg az elmúlás melankóliája. Mindez elmondható Loredan dózse portréjáról is.
©Tátrai Vilmos
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 697. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
