| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 17. század közepe |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 61,5 x 50 cm |
| Leltári szám | 475 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Az eredeti nevénél gyakrabban használt ragadványnevét Marche-tartománybeli szülővárosáról, Sassoferratoról kapta az életművét Rómában létrehozó mester. Még a barokk klasszicizáló irányzatát követő festők stílusához képest is feltűnik műveiben a mozgalmasság hiánya. Nála radikálisabban senki nem képviselte a raffaellói harmónia és szépségeszményt a 17. századi Itáliában, archaizálása a vallásos tartalom puritán megjelenítését szolgálta. Néhány, főleg Madonna-kompozíciója számos követőre talált a 19. századi szentképfestők körében, akkori népszerűsége Reniével és Murilloéval vetekedett. Budapesti képéhez Albrecht Dürer 1512-ben festett, és ma a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzött Körtés Madonnája szolgált, pontosabban annak egy másolata, mivel Dürer sajátkezű festménye már a 17. században a bécsi császári gyűjteményhez tartozott, Sassoferrato pedig soha nem járt az Alpokon túl. Az olasz mester a krisztusi szeretetet jelképező körte motívumát elhagyja, helyette a Gyermek a lepel csücskét markolja, és szintén ellentétben Dürerrel, mind Mária, mind Jézus fejét derengő dicsfénnyel övezi. Általában is elmondható, és természetesnek tekinthető, hogy Sassoferrato ellenreformációs szellemisége, kanonizált ájtatossága távol áll Dürer bensőségesen részletező, a leggyakoribb vallásos témában is az emberi vonásokat hangsúlyozó előadásmódjától. A római mestertől ismerünk egy sor olyan képet is, amelyen a düreri invencióból csak Mária arca marad meg, amelyhez imádkozó kéz társul.
©Tátrai Vilmos
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 622. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
