| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1708 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 44 x 85 cm |
| Leltári szám | 594 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Magnasco mozgékony ecsetjárással, sokszor karikírozó, bizarr előadásmóddal, a hátborzongató effektusokat is keresve szerzetesek, remeték, katonák és csavargók életéből vett jelenetekkel, a nonkonformista létezés egzotikumával szórakoztatta megrendelőit. Műveinek egy része, így a kínvallatást ábrázoló képei, társadalomkritikát is tartalmaz. Tudjuk, hogy a festő milánói megbízói közül többen a kínvallatás barbár intézményét elítélő nézeteket hirdettek.
A festményen látható börtönbelsőben két vallatás folyik párhuzamosan. Középen csigán húznak fel hóhérok egy elítéltet. A kihallgatás vezetője szenátori öltözéket visel, vagyis nem egyházi, hanem világi hatóság által végzett vallatásnak vagyunk tanúi. Jobboldalt vasgolyóval a lábán, lánccal a falhoz kötözve deresen ül egy másik vádlott, akit ketten is faggatnak, kicsikart szavait pedig jegyző foglalja írásba. Baloldalt három megkötözött fogoly tűnik fel, őket szerzetesek buzdítják bűnbánatra. Még két fogoly, valamint katonák és poroszlók a jelenet további szereplői. A kép komor színterének motívumait Magnasco Jacques Callot két rézkarcáról vette át, amelyek A háború nyomorúságai és borzalmai című, 1633-ban Párizsban megjelent rézkarc-sorozathoz tartoznak. A festő valószínűleg firenzei tartózkodása idején, 1703 és 1710 között ismerkedett meg Callot háborúellenes grafikáival, és ugyanott tanulmányozta Salvator Rosa festészetét is, amely preromantikus tematikájával és festésmódjával mély hatást gyakorolt a genovai származású mesterre.
©Tátrai Vilmos
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 409. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
