En
Vissza a találatokhoz

Keresztre feszítés Giovan Battista Naldini

Alkotó

Giovan Battista Naldini Fiesole, 1537 körül – Firenze, 1591

Készítés ideje 1585 körül
Tárgytípus festmény
Anyag, technika olaj, fa
Méret

81,5 × 64 cm

Leltári szám 74.6
Gyűjtemény Régi Képtár
Kiállítva A műtárgy megtekinthető az állandó kiállításban

A firenzei festők 17. századi életrajzírójának, Filippo Baldinuccinak feltűnt, hogy Naldini életművében gyakori a passió-téma. Ebben valószínűleg nem csak a festő egyéni hajlamai játszottak szerepet, hanem a toszkán nagyhercegi udvarban spanyol hatásra mind bigottabbá váló hitélet is. Márpedig a Medici-udvarral szoros kapcsolatban állt Pontormónak ez a tanítványa, különösen amikor Vasari oldalán részt vett a Palazzo Vecchio Ötszázak Termének dekorálásában. A Kálvária-kompozíció jobb oldalán megjelenő római lovas katona, aki az S.P.Q.R feliratú zászlót tartó társával együtt a pöffeszkedő világi hatalmat jelképezi, éppen e terem egyik freskójáról, a Pisa ostromát ábrázoló falképről került át a Keresztrefeszítésre. A figurák arányaiban kettősséget figyelhetünk meg. Krisztus és a két lator testarányai természetesek, Mária és a többi sirató alakját ugyanakkor erőteljes stilizálás jellemzi. Egyrészt a testhez képest kicsiny fejek árulkodnak a kecsesség eszménye előtti hódolatról, másrészt a ruharedők és a hajtincsek válnak absztrakt díszítménnyé. Mind Mária, mind a kereszt tövénél térdeplő Magdolna figurája megalapozottnak mutatja Baldinucci kritikáját, miszerint Naldini a „térdet túlságosan beborítja lepellel, miáltal az szerfölött ormótlanná lesz.” A kép színvilága a firenzei manierizmus utolsó fázisára jellemző. Vad disszonanciában feleselnek egymással a kárminvörös és a bordó, a piszkos-zöld és az azúrkék, a sárga és a lila különféle, úgyszólván lombikban kikevert árnyalatai.

Tátrai Vilmos ©

Kiállításaink közül ajánljuk