En
Vissza a találatokhoz

Karakterfej: Csendesen alvó Franz Xaver Messerschmidt

Alkotó

Franz Xaver Messerschmidt Wiesensteig, 1736 – Pozsony, 1783

Alkotói korszak
Kultúra osztrák
Készítés ideje 1771–1783
Tárgytípus szobor
Anyag, technika ón
Méret

43 × 22,5 × 24 cm

Leltári szám 53.656
Gyűjtemény Régi Szobor Gyűjtemény
Kiállítva Szépművészeti Múzeum, Második emelet, Európai szobrászat 1350-1800, 3. terem

Messerschmidt töretlenül felfelé ívelő karrierjének titokzatos betegsége vetett véget. A bécsi Képzőművészeti Akadémia szobrásztanszékén a professzori állás várományosa és a császári udvar közkedvelt szobrásza volt, mikor elmebajára hivatkozva hirtelen nyugdíjazták. Megbántódva intett örök búcsút Bécsnek, majd Pozsonyban telepedett le. Javarészt itt született a Karakterfejek néven ismert, egyedülálló, mintegy félszáz büsztöt számláló sorozat is, melynek három darabja ma nálunk található.
Sok fejtörést okozott a büsztök értelmezése, amelyeket a szobrász halála után a bécsi Práterben még közönséges vásári látványosságként mutogattak. Kezdetben a művész feltételezett skizofréniájával hozták összefüggésbe, és a freudi tanok hatására a tudatalatti visszatükröződését látták bennük. Felmerült az is, hogy a különös fejeket a szobrásszal közeli barátságban álló orvos, Franz Anton Mesmer sajátos kezelései inspirálták. Mesmer a lelki, de közvetve a fizikai kórokat is az idegrendszer mágneses erőinek zavaraira vezette vissza. A pszichoterápia ősének tartott kezelések során Messerschmidt megfigyelhetett hasonló végletes érzelmeket a betegek arcán. Tény viszont, hogy Messerschmidt korában központi művészeti kérdésnek számított az emberi érzelmek ábrázolása. Akadémiai tanárként ő is biztosan ismerte korának kifejezés-tanulmányait, így hagyományos elnevezésükkel szemben a büsztök sem annyira emberi karaktereket, mint inkább különféle, nemegyszer szélsőséges grimaszokat jelenítenek meg.

Szőcs Miriam

Bibliográfia

Balogh, Jolán, Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der bildenden Künste in Budapest, IV – XVIII. Jahrhundert: 1. Textband Bd. 1, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 256. o., 389. sz., 443.

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk