En
Vissza a találatokhoz

Jézus születése. Oltárszárny ünnepi oldalának részlete a nagytótlaki Szent Miklós-templomból

Készítés ideje 1490 körül
Tárgytípus táblakép
Anyag, technika fenyőfa, olaj-tojás tempera, aranyozott
Méret

oltárszárny mérete (kerettel): 157,5 × 65 × 4 cm

Leltári szám 182
Gyűjtemény Régi Magyar Gyűjtemény
Kiállítva Magyar Nemzeti Galéria D épület, Földszint, Templomok ékességei – Gótikus művészet Magyarországon 1300–1500

A Mária életének és Jézus gyermekségének legfontosabb jeleneteit elbeszélő, mindkét oldalukon festményekkel díszített oltárszárnyak egy Mária tiszteletére szentelt szárnyasoltárához tartozhattak.

A festő – a korban általánosan alkalmazott gyakorlat szerint –, kompozícióihoz széles körben ismert, sokszorosított metszeteket használt mintaképként: a képekhez az 1450-1470 körül, a Felső-Rajna vidéken működő ES mester grafikai lapjai állnak közel. E rézmetszetekről származik az Angyali üdvözlet szobabelsője, az olvasópult előtt térdelő, s az éppen megérkező Gábriel felé hátraforduló Mária alakja éppúgy, ahogy a Születés-képen a bal kezét jellegzetes mozdulattal a gyertyaláng fölé emelő Szent József, s a köpeny csücskén fekvő, meztelen Gyermek. A nyitott ládikát Jézus felé nyújtó, idősebb király, Menyhért, valamint a keleties öltözetű Gáspár és a „szerecsen” Boldizsár alakja ugyane forrásból származik. A Mária halálát bemutató kép – a 15. század végén közkedvelt módon –, az Istenanyát az apostolok körében elmondott utolsó ima közben mutatja. A középpontba ennek megfelelően a térdelő Mária és az őt szelíden átkaroló Evangélista Szent János kerül, míg előttük a könyvből felolvasó Szent Péter áll.

A szárnyasoltár külső, az egyházi év hétköznapjain látható oldalán a magyar szent királyokat és Imre herceget a 15. század végére széles körben ismertté vált típusokat alkalmazva ábrázolta a festő: az alakok különböző életkorokat, eltérő temperamentumokat, a keresztény haza szolgálatának különböző módjait testesítik meg. A plasztikusan megformált szentek egymás felé fordulnak: a mozdulataikban és öltözetükben felfedezhető szimmetria külön-külön bemutatott alakjukat figura-csoporttá fűzi össze.

Bibliográfia

Radocsay, Dénes, A középkori Magyarország táblaképei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955.

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk