Jelenetek a sivatagi remeték életéből (Thebais) Fra Angelico

Ez a ritka témájú kép az egyiptomi Théba melletti sivatagba visszavonult, egyedül vagy kisebb csoportokban élő korai keresztény remeték életét ábrázolja (Théba nevéről ezt az ikonográfiai típust Thebaisnak is nevezik). A sziklás tájban elszórt jelenetek a sivatagi atyák jellemző, hétköznapi tevékenységeit szemléltetik, egyben hangsúlyozzák a közöttük fennálló harmonikus, támogató kapcsolatot is. Az előtérben elterülő víztükör a Nílusra utal. A késő középkorban a sivatagi atyák története népszerű volt a különböző szerzetesrendek és a laikusok körében is, mert a remeték példamutató élete mintaként szolgált a spirituális tökéletesség eléréséhez.

A kép eredeti helye és rendeltetése nem ismert. Egy kb. 205 cm széles festmény bal felét alkotta, a kompozíció hiányzó jobb felének egy része korábban a firenzei Bartolini Salimbeni-gyűjteményben volt. A két töredék közötti, mára elveszett részletet két másik, szinte azonos kompozíciójú festmény alapján képzelhetjük el – egyiküket, mely épségben fennmaradt, a firenzei Galleria degli Uffizi őrzi, a másik töredékei az esztergomi Keresztény Múzeumba és egy magángyűjteménybe kerültek. E három Thebais szerzősége, datálása és pontos viszonya egyaránt vitatott, az azonban bizonyos, hogy kompozíciójuk még a 14. századi festői hagyományokban gyökerezik. A budapesti és a volt Bartolini Salimbeni töredékekből rekonstruálható festmény szoros stiláris kapcsolatot mutat Fra Angelico fiatalkori munkáival, és talán azonosítható egy hasonló témájú művével, amelyet 1492-ben a firenzei Medici palotában vettek leltárba.

© Sallay Dóra, 2019–2020