| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | holland |
| Készítés ideje | 1646–1649 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, tölgyfa |
| Méret | 66 × 48,9 cm |
| Leltári szám | 263 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1600–1700 és Brit festészet 1600–1800, X. terem |
A holland tájfestészet legnagyobb mesterének korai képe ez az 1646–1649 közé datálható kis tábla. Domináns motívuma egy félig kiszáradt tölgyfa, mely naturalista megfestése ellenére úgy hat, akár egy megdermedt emberalak, karjait patetikusan az égnek emelve. A baljósan tornyosuló felhők és a drámai megvilágítás fokozza a romantikus hangulatot, és hangsúlyozza a múlandóság gondolatát, amit a kopár fa motívuma is sugall. A holland táj természethű ábrázolását Risdael a kortárs költészetben használt szimbólumok és metaforák vizuális megjelenítésével kötötte össze, s így átlelkesített” tájképeivel nagy hatást gyakorolt a 17. és 19. századi festőkre egyaránt.”
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 601-602. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
