Előresiető nőalak – Isis Pelagia

Bal lábával előre lépő nőalak. Öltözéke chitón és rojtos szegélyű köpeny. Haját kis, tarkóra lógó kontyba fogta össze (ld. a tarkó alatt bevésett hornyot). Jobb karját teljesen, a balt könyökből előre nyújtotta.
A szobor eredetileg Isis Pelagiát ábrázolhatta, kinyújtott kezében vitorlával, amit más anyagból, talán bronzból illeszthettek a szoborhoz. Hasonló típusú darabok tanúsága szerint valószínű, hogy talapzata hajó alakúra volt kiképezve. A plinthos kétoldalán lévő horonypár is azt jelzi, hogy a szobor nagyméretű talapzaton állhatott.
A ruha faragásának sajátosságai alapján a szobor a Kr. u. 1. század közepén készülhetett. Később, de még az ókorban, jelentősen átalakították. A lapockán ugyanis egy-egy tenyérnyi részen belevéstek a köpenybe, az új felület közepén pedig egy-egy mély csaplyuk található. A szobrot tehát szárnyakkal egészítették ki, amelyek nyilván szintén bronzból készültek. Nem tudni, hogy a karokat és a vitorlát hogyan alakították át. A szárnyak tanúsága szerint a szobrot Nikének értelmezték át.
Később, már az ókor után, a talapzat első része és az előrelépő bal láb megsérült, ezt a részt lunai (carrarai) márványból pótolták, és a szobor felületének jelentős részét átcsiszolták.
A 19. században a szobor Nápoly mellett, a Posilippo-félszigeten lévő gyűjteménybe tartozott. A 20. század elején Paul Hartwig régész és műkereskedő vásárolta meg, tőle Paul Arndthoz került. Arndt 1909-ben a koppenhágai Ny Carlsberg Glyptoteknak kínálta eladásra, a vásárlás azonban meghiúsult. Ezután kereste meg a Szépművészeti Múzeumot (1910), ami gyorsan meg is szerezte a darabot.

A szobron végzett anyagvizsgálatok eredménye alapján a szobor parosi (choriodaki) vagy lunai (carrarai) márványból készült.