| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1280-1300 körül (eredeti), 1909 (gipszmásolat) |
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 167 × 55 × 54 cm, 42 kg |
| Leltári szám | Rg.22 |
| Gyűjtemény | Régi Szobor Gyűjtemény |
| Kiállítva | Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK), Tanulmányi Látványtár |
A strasbourgi dóm főhomlokzatának az építése 1275-ben vette kezdetét. A déli mellékkapu párizsi gótikus előképeket követő bélletszobrai az okos és balga szüzek jézusi példabeszédét (Mt 25,1–13) jelenítik meg. A parabola elővigyázatosságra intette a hívőket: értelmezése szerint Krisztus második eljövetelére éberen kell készülni. A kapu bal oldalán a balga szüzek sorakoznak, kezükben lefelé fordított fáklyát tartanak, amelyhez nem vittek elég olajat, hogy égve maradjon a vőlegény megérkezéséig. A kapu szélén divatos öltözetben a világ fejedelme kíséri őket, aki a bűn jelképeként almát nyújt feléjük. Jobboldalt Krisztus vezetésével az okos szüzek sorakoznak, kezükben felfelé fordított (azaz égő) fáklyákkal, türelmük és előrelátásuk jeléül. A példázat a 12. századtól vált népszerű ábrázolási témává, elsősorban a miniatúrafestészetben és kis méretű szobrokon. A monumentális szobrászatban elsőként a strasbourgi dóm dekorációján jelent meg, amelyet több másik német katedrális követett (ekkor még Strasbourg is a Német-római Birodalomhoz tartozott). A kapuszobrok alatti talapzatokat a hónapokat és az
állatövi jegyeket ábrázoló faragványok díszítik.
A másolat a múzeum 1909-es megrendelésére a berlini Kaiser-Friedrich-Museum gipszöntödéjében készült, és 1910-ben a Román Csarnokban állították ki.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
