| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | holland |
| Készítés ideje | 1614 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 157 × 193,5 cm |
| Szignó | Jelezve és datálva jobbra, a kövön: CvH 1614 |
| Leltári szám | 2062 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1250-1600, XXIII. terem |
Az itáliai reneszánsz festészet hatására a 16. században Németalföldön is elterjedtek a moralizáló tartalmú mitológiai ábrázolások. A többnyire Ovidius Átváltozások című művében olvasható történetek jó alkalmat teremtettek arra, hogy leplezetlen természetességgel megörökített félig vagy teljesen mezítelen szereplők jelenjenek meg a festményeken. Ezek az aktábrázolások a fejedelmi udvarok és a polgári megrendelők körében egyaránt népszerűek voltak.
Két, jelentős művészeti központhoz köthető festőcsoport, a haarlemi manieristák és a flamand romanisták művei között is szép számmal találunk ktábrázolásra okot adó témákat. A Haarlemben rajzakadémiát működtető Karel van Mander, Hendrick Goltzius és Cornelis Cornelisz. van Haarlem festészetére elsősorban a II. Rudolf császár prágai udvarában dolgozó Bartholomeus Spranger manierista stílusa hatott, míg az antwerpeni székhelyű flamand romanisták műveire inkább az itáliai manierizmus formavilága volt jellemző.
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 152. o., 231.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
