Antropoid koporsó

Ez a gyermekkoporsó a közép-egyiptomi Gamhud Ptolemaiosz-kori temetőjéből került elő, amelyet egy magyar kereskedő, Back Fülöp kezdeményezésére és támogatásával, valamint Tadeusz Smoleński lengyel egyiptológus vezetésével egy osztrák–magyar ásatás tárt fel 1907-ben. A Smoleński feltárásai során előkerült tárgyak jelentős részét megkapta Back Fülöp, aki Bécs, Budapest és Krakkó nagy múzeumai között osztotta szét őket. Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumba több mint két tucat koporsó került, amelyeket 1934-ben átadtak a Szépművészeti Múzeumnak. A koporsókat 1936–1937-ben felnyitották, a bennük talált múmiadíszeket kiemelték, a múmiák nagy részét pedig 1938-ban átadták a Néprajzi Múzeum számára. Ma a világ több múzeumában is fellelhetők Gamhudból származó tárgyak, amelyekről nem mindig lehet tudni, hogyan kerültek oda.
A gyermekkoporsó valószínűleg a gamhudi temető működésének korábbi fázisából származik. A rajta olvasható felirat szerint tulajdonosa egy kislány volt, nevének olvasata bizonytalan, talán Tahürisz. A faanyag állapota jó, a koporsó festése erősen kopott. A faragás durva, a fedélen és az aljon látható jelenetek és feliratok kidolgozása gyakorlott, bár ebben az esetben nem túl gondosan dolgozó mesterre vall.
A súlyos paróka alatt, a mellrészen a szokásos növényi és geometrikus motívumokkal, illetve napkorongos sólyomfejjel díszített uszeh-gallér látható. Alatta a kiterjesztett szárnyú, két kezében a maat – a világot fenntartó rend és igazságosság szimbólumának – tollát tartó, a koporsóban fekvő halottat oltalmazó Nut égistennő jelenik meg. Az istennő egy szentély tetején térdepel. A szentély homlokzatát három függőleges oszlopba rendezett felirat díszíti. A szöveg az úgynevezett Nut-formula egy rövid változatát tartalmazza, amely biztosította a halott számára, hogy a túlvilágon istenné váljon és Nut égistennő védelmét élvezze.
A koporsófedél bal oldalán két álló, mumifikált alak töredékei fedezhetők fel: az alsó alakot a megmaradt részletek alapján a sólyomfejű Hórusz-fiúval, Kebehszenuffal azonosíthatjuk, a fölötte lévő a majomfejű Hapi lehetett. A koporsóalj külső oldalán, a hátpilléren egy erősen rongálódott felirat töredékei maradtak meg, amely egykor valószínűleg egy rövid áldozati formulát és a kislány nevét tartalmazta.