En
Vissza a találatokhoz

Androméda Francesco Furini

Alkotó

Francesco Furini Firenze, 1603 – Firenze, 1646

Készítés ideje 1630-as évek
Tárgytípus festmény
Anyag, technika olaj, vászon
Méret

136,5 x 96 cm
kerettel: 175 × 134 × 12 cm

Leltári szám 66.23
Gyűjtemény Régi Képtár
Kiállítva Ez a műtárgy nincs kiállítva

A görög mitológiában Androméda etióp királylány, Képheusz és Kassziopeia lánya. Kassziopeia azzal kérkedett, hogy szebb a néreidáknál, a tengeri nimfáknál. Poszeidón isten ezért bosszúból egy tengeri szörnyet küldött Etiópia part menti vidékét pusztítani. A király jóslatot kapott, mely szerint a pusztításnak csak azzal vethet véget, ha lányát föláldozza a szörnynek. A meztelenül sziklához láncolt Andromédát Perszeusz megszabadította és feleségül vette.
Furini képének háromnegyed alakban ábrázolt hősnőjét első látásra inkább vélnénk a tenger habjaiból születő Venusnak, mint Andromédának. A test puha modellálása, lágy körvonala, elegáns póza, a haj szélfútta fürtjei és a bőr fehérségét hangsúlyossá tevő sötét, lebbenő lepel alig észlelhető motívummá szelídítik a láncokban tárgyiasuló erőszakot. A szabadító Perszeusz meg sem jelenik a képen, és Androméda testtartása, kezeinek lankadt gesztusa is híján van mindannak a drámaiságnak, ami a mitológiai cselekményből egyenesen következne. A halálnak kiszolgáltatott királylány profilba forduló arcán nyoma sincs rettenetnek, inkább szelíd szomorúság, beletörődő mélabú olvasható le róla. A női test érzéki szépsége, a póz klasszikus harmóniája és az elégikus, lírai kifejezés együtt és egyenlő súllyal teremtik meg azt az összhatást, amely Furininak nemcsak erre az érett korszakából való művére, hanem festményeinek többségére jellemző.
Az Andromédának négy változata maradt fenn. Közülük a legjobb kvalitásút a szentpétervári Ermitázs őrzi.

Tátrai vilmos

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk