| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | spanyol |
| Készítés ideje | 1545–1550 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, tölgyfa |
| Méret | eredeti kerettel: 44,5 × 77,5 cm |
| Leltári szám | 765 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1250-1600, XVI. terem |
Az első pillantásra rejtélyesnek tűnő, különös jelenet megfejtéséhez a tábla alsó szélén tekergő mondatszalag ad támpontot: „bolondok azok, akik az értelem szele nélkül, konokul vitáznak”.
A különleges témát mozgalmas kompozícióban ábrázolta a festő. A bal oldalon látható négy nőalaktól: a Tékozlástól, a Gyönyörtől, a Gazdagságtól és a Hanyagságtól mintha menekülne a jobb oldal három férfialakja: az Akaratosság, a Csalás, valamint az Elégedettség. Az utóbbi az Elővigyázatosságot jelképező sárkányon tapos. Lábuk előtt a Szerelem folyója hömpölyög. Középen biztos nyugvópontként magasodik az Értelem Fája, melyről egy aranykarikán egyensúlyozó Ámor és a négy erény: az Akarat, az Emlékezet, az Értelem és a Megértés tekint le. A fára függesztett címer jelzi, hogy a megrendelő a Domonkos-rendhez tartozhatott. Ezt támasztja alá a műnek a rend hitvallását sugalmazó mondanivalója is: az értelemnek mindenkor uralkodnia kell az érzékek és a vágyak felett.
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 22-23. o.
Nyerges, Éva, Spanish Paintings, A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei/The Collections of the Museum of Fine Arts, Budapest, Museum of Fine Arts, Budapest, 2008, 58-59. o., 22. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
