| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1500 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, fa |
| Méret | 56,3 × 43,5 cm |
| Leltári szám | 103 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1250-1600, XVII. terem |
Giovanni Bellini követőinek volt egyike a görög származású Basaiti, de fejlődésében más mintaképek is szerepet játszottak. Alvise Vivarinitől vette át a kemény, geometrizáló formálásmódot, és Cima da Conegliano nyomán fényhatások segítségével igyekezett elérni, hogy alakjai természetesen illeszkedjenek a tájképi környezetbe. Ezen a korai művén a természeti motívumok egyszerre bírnak festői és szimbolikus értelemmel: a baloldalt kizöldülő száraz fa az örök életet, a falusi házak az evangéliumi egyszerűséget jelképezik. A fénytől felmagasztosított Szent Katalin az előtérbeli magaslaton áll, a vörös lepel látni engedi hasított ujjú, divatos ruháját, mellette a mártíromság eszköze ártatlan földműves szerszámmá szelídül.
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 41-42. o., 67.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
