Albert, szász-tescheni herceg Franz Xaver Messerschmidt

Messerschmidt alabástrom medalionokon előszeretettel örökítette meg barátait és megrendelőit is. A felvilágosult német író Friedrich Nicolai megemlékezik róla, hogy miközben a szobrász pozsonyi házában beszélgettek, Messerschmidt alig pár óra alatt alabástromból kifaragta a medalionportréját. A történet jól illusztrálja a művésznek a karakterfejeken is megnyilatkozó bravúros mesterségbeli tudását. A karakterfejekhez is előszeretettel használt, hatásában a márványt idéző annál azonban lényegesen puhább, szinte körömmel is karcolható alabástrom ugyanakkor ideális anyagnak számított a gyorsan készülő, virtuóz módon faragott medalionokhoz.

Messerschmidt kapcsolata Pozsonyban sem szakadt meg az arisztokráciával, akik előszeretettel foglalkoztatták az önkéntes száműzetésbe vonult neves bécsi szobrászt. Pozsonyi éveinek egyik legfontosabb mecénása, Albert, szász-tescheni herceg, Magyarország frissen kinevezett Habsburg helytartójaként éppen Messerschmidttel egy időben költözött az ország akkori fővárosába, Pozsonyba. A bécsi Albertina páratlan grafikai gyűjteményét is megalapozó, hatalmas kollekcióval rendelkező főúr medalion portréja mellett Messerschmidt elkészítette a márvány és ólom büsztjét is (Albertina, Bécs; Bayerisches Nationalmuseum, München). A herceg medalion portréjának párdarabja, feleségének, a Habsburg Birodalom uralkodójának, Mária Terézia kedvenc lányának, Mária Krisztina főhercegnőnek az arcképét őrzi. A hercegi pár házassága a kor uralkodó házainak szokásával ellentétben nem diplomáciai érdekből, hanem szerelemből köttetett. Albert, később Mária Krisztina halála után a kiváló római klasszicista szobrásszal, Canovával állítatott síremléket szeretett hitvese emlékének (Augustinerkirche, Bécs).

Szőcs Miriam