| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1735–1736 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 55,5 x 83,5 cm |
| Leltári szám | 628 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A velencei veduta-festészetben ez az 1735-1736 körül készült mű örökíti meg először a Piazzetta dei Leoni-t. A festőt feltehetőleg a tér eleve színpadias jellege is inspirálta ebben. Bár a nemes értelemben vett színpadiasság Velence egészére jellemző, ebben az esetben fokozza ezt az egymással szembenéző két kulissza közötti erős különbség. Baloldalt árnyékban és árnyékot vetve a San Marco bazilika árkádos északi oldalát látjuk az oromzat három szamárhátívével és a fiatornyokkal, amelyek között erős megvilágításban feltűnik a Campanile részlete, jobboldalt pedig a teret határoló házak közé a San Basso templom Baldassare Longhena tervezte homlokzata ékelődik. Távolabb megpillantjuk az óratornyot, a hátteret meg a képsíkkal párhuzamosan a Procuratie Vecchie zárja le, középen azzal a San Gemignano templommal, amelyet Napóleon 1807-ben lebontatott. A térnek nevet adó, kút előtt álló vörös-márvány oroszlánszobrokból csak az egyik látszik, az is mindössze jelzésszerűen. A leghangulatosabb motívum a nézőhöz közeli ház, ácsolt tetőterasszal, nyitott spalettákkal, az erkélyeken cserepes növényekkel, naptól védő függönyökkel, az alsó szinten két bolttal, az utcára kirakott árukkal. A mediterrán vitalitás nem kisebb intenzitással és nem kevésbé vonzó módon jelenik meg rajta, mint a staffázs-alakokban. A kontúrok vázlatosak, a ruhákon, függönyökön, falfelületeken pedig azt a fajta, gyakran szálkás festésmódot figyelhetjük meg, amelyet Marieschi valószínűleg Gaspare Dizianitól tanult el.
© Tátrai Vilmos
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 414. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
