A halott Krisztus angyalokkal Felice Brusasorci

A keresztény tematikának jelentős részét teszik ki azok a festmények, amelyek nem az Újtestamentum egyik vagy másik történetét ábrázolják, hanem a cselekménytől függetlenítve jelenítik meg például Máriát gyermekével, a töviskoronás Jézus mellképét, vagy mondjuk a passió megannyi tárgyát, kellékét. Ezek a magánájtatossági, hittételeket illusztráló ábrázolások meditációra invitálják a nézőt, érzéseket és gondolatokat ébresztenek benne a megváltás mibenlétéről, Krisztus egyszerre isteni és emberi lényegéről. Tipikusan ilyen magánájtatossági kép a veronai Felice Brusasorcinak – más vélemények szerint Sante Crearának- ez a palakőre festett műve is. A kereszt tövében, a Golgota lejtőjén, halotti leplén fekszik a csak ágyékkötővel takart Krisztus, feje félrehanyatlik, bal karja lecsüng. Kétoldalt egy-egy angyal tartja szögtől átütött kezét, lábának sebére két kerub irányítja a figyelmet. A képsíkhoz közel térdeplő, előrehajló angyal tekintete a földre hullott töviskoronára irányul. A baloldalt álló angyal, aki lazán tartja a nádszálat, amely a haldokló Krisztus szomját oltó, ecettel átitatott szivacsban végződik, testesíti meg leginkább a hívőtől megkívánt belefeledkező, szemlélődő, a krisztusi szenvedéssel azonosuló magatartást. Leplének fodrozódása a halotti lepel szélesen ívelő kontúrjára rímel. A kép kompozíciója egyszerre lazán kibomló és gondosan megszerkesztett. Felice Brusasorci magas szinten hasznosította festészetében honfitársának, Paolo Veronesének a művészeti örökségét.

©Tátrai Vilmos