| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1430-1435 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | tempera, arany, kőrisfa |
| Méret | festett felület: 90,5 × 59,6 cm |
| Leltári szám | 51.801 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1250-1600, XII. terem |
Alvaro Pirez a portugáliai Évorában született, festői tevékenysége azonban csak Itáliából ismert. Főként Toscanában működött (Prato, Lucca, Pisa, Volterra), de a Nápoly melletti Nolából is kapott megrendelést.
A budapesti festmény Dél-Itáliából, Bari környékéről származik, ám feltehetőleg nem ott készült. Egykor teljes alakban mutatta a Feltámadt Krisztust és talán egy templom pillérét díszítette. Krisztus monumentális, áldó alakja ragyogó arany háttér előtt rajzolódik ki. Szimmetrikus arcát szabályosan elrendezett haj és széles, poncolt glória keretezi. Átható, szinte hipnotikus tekintete, békességet sugárzó arckifejezése, mozdulatlan póza a Megváltás örök érvényű üzenetét hirdeti.
Míg az 1410–1430-as években Firenzében már egyre terjedt az antikvitás formanyelvének tudatos felelevenítésén és a természet követésén alapuló új stílus, a reneszánsz, Alvaro Pireznek e művét még a toszkán késő gótika különleges, élénk színhatásai, megnyújtott formái és csekély térmélység jellemzi. Az egyetlen térbeliséget sugalló elem a lendületesen kanyargó zászló, amely a Megváltó halál fölött aratott diadalának jelképe.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
