A birkózók Gustave Courbet

A művészeti ideáljaiért, politikai nézeteiért folytatott küzdelem Courbet életének középpontjában állt. A realista festészet nagy mestere ezt a harcot helyezte a Birkózók fókuszába is. A jelenet Párizsban játszódik, a Diadalív mögötti lóversenytéren. Az előtérben az atléták feszített küzdelme folyik, alakjaik mégis a mozdulatlanság, a merevség érzetét keltik. Courbet a mozgás helyett az erős, ám egyben meggyötört testek anatómiai részleteire helyezte a hangsúlyt, kiemelve a megfeszített izmokat, a duzzadt vénákat. A mögöttük elhelyezett tribünöket előkelő nézőközönség foglalja el – szembetűnő azonban, hogy a megmérettetés sokkal inkább a festmény nézőjének szól, mint az alig kivehető publikumnak.
A mű 2009-ben végzett restaurálásának köszönhetően Courbet élénk színei újból életre keltek, így még szemléletesebbé vált az előtér főalakjai és a háttér közötti festésmódbeli különbség. A színek, arányok és az ecsetkezelés terén egyaránt tapasztalható eltérés egyrészt Courbet munkamódszeréből ered (a műhelyben kidolgozott alakok környezetét rendszerint szabadabb modorban festette meg), de szemlélteti azt is, hogy a festő a szórakozó párizsi polgárság helyett a szenvedő, küszködő népre kívánta irányítani a figyelmet. Ez a politikai felhang a korszak társadalmi nehézségeire, a III. Napóleon hatalomra jutását követő évek kiábrándultságára utal. Mégsem ez, hanem a vérbő realista felfogás okozta, hogy az 1853-as párizsi szalonon bemutatott alkotást a kritika zömmel elutasítóan fogadta.

Kovács Zsófia