SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

Megújult terekkel várjuk látogatóinkat

Több mint három évig tartó rekonstrukciós munkálatok után 2018. október 31-étől újra látogatható a Szépművészeti Múzeum. Az intézménynek nemcsak az épülete újult meg, hanem a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményével való újraegyesítésnek köszönhetően új koncepció alapján létrehozott állandó kiállításokkal várja a látogatókat. A nagyközönség két szakaszban veheti majd birtokba a megújult intézményt és az új kiállításokat: 2018. október 31-én a mélyföldszinti terek és a most felújított Román szárny nyílik meg, az összes új állandó kiállítás pedig várhatóan 2019 őszétől lesz látogatható.

A rekonstrukció során felújították a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett és raktárként használt impozáns Román Csarnokot, és összesen csaknem 2000 négyzetméterrel több kiállítótér ad majd helyet a tárlatoknak.

Több mint négy évtizedes távollét után a magyar művészet hazatér a Szépművészetibe, így a múzeum ezt követően az egyiptomi és az antikvitás művészete mellett a 18. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét. Mindezekkel párhuzamosan a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének kiállítása – ideiglenesen, az Új Nemzeti Galéria megnyitásáig – felköltözik a Magyar Nemzeti Galériába, ahol az állandó kiállítás részeként 2018. december 7-től látogatható. Ott így az elmúlt több mint két évszázad magyar és egyetemes művészetének remekművei láthatók.

Állandó kiállítások

A felújítás első szakaszát követően 2018-ban a mélyföldszinti terek és a Román szárny nyílt meg, a Barokk szárny várhatóan 2019 őszétől lesz látogatható.

Az újranyitáskor látogatható tereink:

A Klasszikus Ókor kiállítás célja a klasszikus antik hagyomány bemutatása. Középpontjában a görög, az etruszk és a római kultúra áll, tágabban pedig a Földközi-tenger medencéje, amelynek ókori világát három különböző szempontból közelíti meg: Hellasz – Itália – Róma: Az európai művészet három ókori útja; Kultúrák uniója – az ókori Mediterráneum; „Lépjetek be, itt is istenek vannak!” Erósz – Dionüszosz – Thanatosz.  
Az Ókori Egyiptom kiállítás négy nagy tematikus egységre bontva mutatja be a gyűjteményt: Templom – Istenek; Nílus-völgy – Emberek; Utazás a túlvilágra; Sírkamra – Halottak. A tárlat interaktív eszközök bevonásával, közérthető és tudományosan is helytálló módon tárgyalja a korszakkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket. A kiállításhoz tartozik az Egyiptomi titkok kamrája foglalkoztató szoba is, ahol számos további izgalmas információ fedezhető fel.

A Román Csarnok románkori bazilikát idéző tere hatalmas oszlopokkal és pillérekkel tagolt. A rendkívül gazdag festészeti dekoráció Reissmann Károly Miksa és Glaser János festők munkái (1903-1904). A falakat figurális ábrázolások, heraldikai elemek és gazdag ornamentika díszíti, melyeken a keresztény ikonográfia és magyar történelmi alakok elevenednek meg, szorosan kapcsolódva a millenniumi gondolatkörhöz.

A Régi Képtár 1250–1600 közötti kiállítása az Európai művészet fő korszakait mutatja be kronologikus sorrendben és kisebb földrajzi egységek szerinti tagolásban. A gótikus, kora- és érett reneszánsz, valamint a manierista művek közel négyszáz darabos válogatásában az itáliai régiók művészete a leggazdagabban reprezentált, de kiemelkedő művek sora látható a korszak németalföldi, német és spanyol festészetéből is. A kiállítás bizonyos pontjain nagy hangsúlyt kapnak az adott korszakot meghatározó, stílusteremtő mesterek. A festmények mellett kiállított szobrok, metszetek és iparművészeti tárgyak által kultúrtörténeti összefüggések is felismerhetőek.

Az 1350-1800 közötti Európai szobrászat kiállítása a gyűjtemény mintegy 100 remekművét mutatja be a német későgótika, az itáliai reneszánsz és a legjelentősebb osztrák barokk szobrászok alkotásait felsorakoztatva. A tárlat a legismertebb szobrok bemutatásán túl a művek készítésének műhelytitkaiba is betekintést enged: a kiállított szobrok egy-egy részletét kiemelő másolt mintadarabokon keresztül a művek keletkezése fázisaikban is nyomon követhető.

Az 1600-1800 közötti Magyarországi művészetet bemutató tárlat a történelmi Magyar Királyság területén született, vagy hazai megrendelésre másutt készült festményeket, szobrokat sorakoztat fel, esetenként kiegészítve a kollekciót hazai művészek külföldi alkotásaival is, melyek között világi alkotások, portrék, csendéletek, valamint tájképek, népéletképek és történeti ábrázolások szerepelnek. (A tárlat teljes egésze 2019-ben lesz látható.)