Kvíz: Gyűjtők és gyűjtemények

A legtöbb ember gyűjt valamit, legyen az könyv, antikvitás, lego, szalvéta vagy bármi egyéb. A karantén idejét kihasználhatjuk arra is, hogy kis házigyűjteményünket rendszerezzük, vagy akár egy új szenvedélyt fedezzünk fel magunkban. És ha marad egy kis időnk, érdemes elmerülni a régebbi gyűjtemények világában is.

Indulhat a kvíz!

Bár a Szépművészeti Múzeum egyelőre zárva tart, de ha véletlenül a Hősök terén járnánk, érdemes felpillantani az épület homlokzatára.
A bejárat feletti háromszögű timpanon szobrai milyen jelenetet ábrázolhatnak?

A jelenet a lapithák és a kentaurok csatáját ábrázolja. A szoborcsoport az olümpiai Zeusz templom ma múzeumban őrzött szobordíszének másolata.

A sok furcsán kicsavart végtagú alak a szobrászok és festők csatájának allegorikus ábrázolása. A művészek közismerten évszázadokig vitáztak azon, hogy a festészet vagy a szobrászat-e a felsőbbrendű művészet.

A középen álló Apollón, a művészetek patrónusa mitológiai lényekről szóló színházi előadást néz.

A gyönyörök kertje (részlet)

Van-e a Szépművészeti Múzeumban Hieronymus Bosch-hoz kötődő festmény?

Nincs, hiszen ha lenne, bizonyára ki lenne állítva.

Korábban volt egy, de sajnos a második világháború során elveszett.

Bosch „Gyönyörök kertje” témájú képének egy korabeli másolatát őrzi a múzeum, de a képfelület közel feléről mára lepergett a festék.

Vaclav Nyizsinszkij, 1909.

Nyizsinszkij, a Gyagilev vezette Cári Orosz Balett világhírű táncosa a Szépművészeti Múzeumhoz valamilyen módon kapcsolódó személyek egyikének a lányát vette feleségül. Ki volt az illető?

Pulszky Károlynak, az Országos Képtár vezetőjének, a Szépművészeti Múzeum megálmodójának a lányát vette feleségül.

Nyizsinszkij Nemes Marcellnek, a kor legismertebb műgyűjtőjének a veje volt. Nemes többek között El Greco - festményt is ajándékozott a múzeumnak.

Auguste Rodin lányát vette feleségül. A híres szobrász jó kapcsolatban volt a múzeum akkori igazgatójával, aki a mester életében vásárolt eredeti műveket az intézmény számára.

Leonardo da Vincinek tulajdonítva: Lovas, 16. század első negyede

Ezt a szobrocskát Ferenczy István magyar klasszicista szobrász valamikor 1818 és 1824 között antik szoborként vásárolta Rómában. Azóta többször felmerült, hogy alkotója talán nem más, mint Leonardo da Vinci, a reneszánsz polihisztor. Egy öntött bronzszobor esetében azonban szinte lehetetlen technikai vizsgálatokkal megállapítani, hogy pontosan ki dolgozott rajta. De mi is tulajdonképpen a bronz?

A bronz a természetben megtalálható egyik leggyakoribb ércféleség, ezért nevezzük bronzkornak a történelem egyik korszakát is.

A bronz egy ötvözet, leggyakrabban réz és ón elegyítésével hozzák létre, de más anyagokat is tartalmazhat.

A bronz a sárgaréz és a vörösréz együttes hevítésével jön létre. 1800 fokos hőmérsékleten az anyagok tulajdonságai megváltoznak és bronz keletkezik.

A magyar bankjegyek illusztrációi hagyományosan híres magyar műalkotások és festmények alapján készülnek.
Az alábbiak közül melyik bankjegy mintájának az eredetije tekinthető meg a Szépművészeti Múzeum épületében?

az 500 forintoson látható II. Rákóczi Ferenc portré (Mányoki Ádám festménye alapján)

az 1000 forintos hátlapján levő visegrádi Herkules-kút

a 2000 forintos hátoldalán a Bethlen Gábort tudósai között bemutató ábrázolás (Madarász Viktor festménye alapján)

Aegidius II Sadeler Hans von Aachen (után): II. Rudolf portréja, 1603

II. Rudolf osztrák császár (uralkodott: 1576-1612) híres volt különcségeiről és műgyűjtőszenvedélyéről. Az uralkodás kevéssé érdekelte, de prágai udvarában művészek, csillagászok és alkimisták vették körül egészen addig, míg végül a Habsburg - család úgy nem döntött, helyére inkább a család egy másik tagját, Mátyás főherceget ültetik.

Melyik furcsaság NEM kapcsolható Rudolfhoz az alábbiak közül?

Soha nem házasodott meg, mert egy jóslat azt jövendölte, hogy saját fia, a trónörökös fogja letaszítani a trónról. Ennek ellenére született gyermeke, de csak házasságon kívüli kapcsolatból.

A legenda szerint II. Rudolf császársága alatt élt Prágában zsidó Löw rabbi és az általa életre keltett gólem.

II. Rudolf palotájának összes ablakát beszögeltette, mivel tudta, hogy a csehek politikai nézeteltéréseiket a történelem során több alkalommal is defenesztrációval, azaz ablakon kidobással igyekeztek megoldani.

Nicolaes Maes: Jacob Trip képmása, 1660 körül
Nicolaes Maes: Margaretha de Geer, Jacob Trip feleségének képmása, 1660 körül

Nicolaes Maes festményén egy jómódú holland házaspárt láthatunk. Vajon miről voltak híresek?

Ismert és dúsgazdag dordrechti kereskedők voltak, 1634-ben alapított cégük főleg fém- és fegyverkereskedelemmel foglalkozott.

A házaspár a kor ismert író-házaspárja volt, akik mai szemmel ijesztő gyermekmeséikkel írták be magukat az irodalomtörténetbe.

Bár ma már kevéssé ismert a nevük, a 17. században mindketten ismert festők voltak. Jacob tengeri csatákra specializálódott, Margaretha pedig miniatűrfestő volt.

Claude Lorrain: Villa a római Campagnán, 1646-1647 körül

Claude Lorrain a 17. század híres francia tájképfestője volt. A Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő tájképének egy rajzváltozatát a londoni British Museumban őrzik. Miért van ugyanarról a témáról Lorrain-nek rajza és festménye is?

Semmi ördöngösség nincsen a dologban, ugyanis a festők mindig részletes vázlatrajzokat készítettek a tájról a helyszínen, és csak a műtermükbe visszatérve dolgozták ki a végleges festményt.

Lorrain egy a Liber Veritatisnak nevezett vázlatfüzetébe pontos rajzmásolatokat készített elkészült műveiről. Festményei ugyanis olyan keresettek voltak, hogy zsinórban hamisították őket. A könyvecske így megbízható katalógusként szolgált, visszakereshető volt benne, hogy egy kép eredeti-e.

A rajzot nem is Lorrain készítette, hanem egy kétszáz évvel későbbi másolat, melyet Eugène Delacroix, a kép akkori tulajdonosa készített ajándékba barátjának, Théophile Gautier-nak.

Alcira mester: Allegória, 1545–1550 körül

Ezt a nehezen megfejthető, allegorikus jelenetet egy spanyol mester festette a 16. században. Az bizonyos, hogy nem templomba szánt alkotás volt. Közelről megvizsgálva láthatjuk, hogy a fatábla széle három oldalt rézsűsen elkeskenyedik, míg a negyedik oldalán zsanér nyomai fedezhetők fel. Vajon mi lehetett a tábla eredeti funkciója?

A menyasszony hozományát őrző kelengyeláda nyitható fedele volt.

Ritkaságokat őrző, festett szekreter lenyitható előlapja volt.

Egy reneszánsz-kori, zongorához hasonló billentyűs hangszer, talán egy úgynevezett octav virginal felnyitható fedele volt.

Jan van der Heyden: Szobasarok ritkaságokkal, 1712

A holland Jan van der Heyden élete utolsó életévében, 1712-ben festette ezt a csodálatosan részletgazdag Kunstkammer-t, azaz ritkasággyűjteményt ábrázoló festményt. A képen láthatunk nyitott atlaszt és Bibliát, földgömböt, török szőnyeget, porcelántálkát és intarziás kabinetszekrényt is egy kitömött tatu társaságában. A tárgyak egyike egy japán shakujo (buddhista szerzetesek által használt, hat karikával díszített bot).
Miért fontos a jelenléte a képen?

A sakujo az előtérben elhelyezett nyitott Biblia ellenpontjaként került a sarokba, bizonyítván, hogy a kereszténység az egy és igaz vallás.

A holland kereskedők kivételezett helyzetét bizonyítja a Távol-Keleten, mivel 1637-től több, mint két évszázadon keresztül az európaiak közül csak a hollandoknak lehetett kereskedelmi lerakatuk Japán területén.

A szobasarok tulajdonosa feltehetően egy Hollandiában élő japán lehetett. Az eszközt – amely csörgő hangjával elriasztotta az állatokat és fegyverként is használatos volt – tulajdonosa testedzésre használta.

Kertész, Moholy-Nagy, Capa… / Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989)

Folyt. köv. / Sorozatok, variációk, ismétlődő mintázatok a 16. és a 20. század grafikai művészetében

Szépmű állandó bérlet

Fotóművészek közelről

Varázslatos tánclépések

Nyári táborok 2024

Kiállításaink közül ajánljuk

Folyt. köv.

Kertész, Moholy-Nagy, Capa… / Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989)

Barokk változatok – Magyarországi művészet 1600-1800