En

Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora

Földszint, időszaki kiállítótér - 2019. október 30. – 2020. február 16.

2019. október végén megnyílt kiállításunk az európai művészet meghatározó barokk mestere, Peter Paul Rubens és kora flamand festészetét mutatja be. A 120 művet bemutató tárlatra negyven nagy közgyűjteményből, többek között a Louvre-ból, az Ermitázsból, a Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeznek műtárgyak. A kiállításon Rubens mintegy harminc és Van Dyck több mint egy tucat remekműve mellett más flamand mesterek kiváló alkotásait is megtekinthetik a látogatók.

A kiállítás legfőbb célkitűzése a saját és a kölcsönzött művek révén bemutatni Peter Paul Rubens művészetének kiemelkedő kvalitását és az egész korszakra gyakorolt meghatározó, rendkívül erős hatását, valamint az ebből és emellett kibontakozott sokrétű, stilárisan és tematikailag egyaránt gazdag 17. század flamand festészetet. Fontos szempont az is, hogy a budapesti tárlat ráirányítsa a figyelmet a két régió – Dél-Németalföld és Magyarország – gazdag múltra visszatekintő kulturális kapcsolataira, mely folyamatok egyik kulcsfigurája Lipót Vilmos főherceg volt.

A kiállítás tíz nagy szekcióra tagolódik: az első két szekció Dél-Németalföld jelentős központjaiba: Brüsszelbe és Antwerpenbe kalauzolja a nézőt, megismertetve a terület uralkodóival, kiemelkedő művészegyéniségeivel, azzal a társadalmi közeggel, amelyben e nagyszerű alkotások létrejöttek. Bemutatásra kerül a flamand festők sokszínű itáliai kapcsolatrendszere, és fontos szerep jut az ellenreformáció szellemisége megidézésének. A zsánerképek a korabeli mindennapokba nyújtanak betekintést. A változatos műfaji gazdagságot és az együttműködésen alapuló, tipikusan dél-németalföldi műhelygyakorlatot több pompás mitológiai és bibliai témájú kép valamint csendélet képviseli. A kiállítás igazi kuriózuma a Rubens által tervezett Decius Mus-kárpitsorozat egy darabja és a hozzá kartonként szolgáló festmény együttes bemutatása.  Ebben a szekcióban megismerhetik a Rubens által megújított kárpitművészetet, és magát az alkotás folyamatát is, az olajvázlattól egészen a kárpit leszövéséig. A tárlat portrészekciójában a Van Dyck festette képmások egész sora kápráztatja el a nézőt. Ezek között mutatjuk be a múzeum kiemelt értékű új szerzeményét, Stuart Mária Henrietta hercegnő portréját is.
A látogatók egy kortárs művel is találkozhatnak a bemutatón: a múzeum Kicsiny Balázst, a nemzetközileg elismert magyar képzőművészt kérte fel, hogy készítsen egy helyspecifikus, a kiállításhoz szervesen illeszkedő műalkotást, amely kortárs szemszögből reflektál egy 17. századi témára.

A nagyszabású kiállítás a Szépművészeti Múzeum jelentős művészettörténeti korszakokat és kiemelkedő nemzeti festőiskolákat bemutató sorozatának ötödik állomása. Elsőként, 2005-ben, a spanyol festészet több évszázadon átívelő tárlatával találkozhattak a látogatók, a múzeum felújítási munkálatai előtti utolsó, közel negyedmillió látogatót vonzó kiállítás pedig a holland „arany évszázad” páratlan festészeti alkotásait vonultatta fel, köztük Rembrandt, Vermeer és Frans Hals műveit.

A Szépművészeti Múzeum nagyszabású tárlataihoz hasonlóan, ehhez a kiállításhoz is neves külföldi és hazai művészettörténészek közreműködésével készült a gazdagon illusztrált, két nyelven – magyarul és angolul – megjelenő katalógus, amelyben tanulmányokat és katalógustételeket olvashat az érdeklődő.

A kiállítás kurátora Tátrai Júlia művészettörténész, a Régi Képtár vezetője.

A kiállítás főtámogatója a Gránit Bank.
A kiállítás kiemelt támogatója az MVM Zrt.
A tárlat együttműködő partnerei a Volkswagen, a Sofitel és a KLM Holland Királyi Légitársaság.
A tárlat megvalósítását a Flamand Kormány is támogatta.

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Jacob Jordaens és Frans Snijders: A tenger ajándékai, 1640-50 körül

A pompás kép két virtuóz mester együttműködésével készült, a tenger ajándékait ugyanis Frans Snijders, míg a mitológiai lényeket Jacob Jordaens festette. Németalföldön a különböző műfajokra szakosodott alkotók közötti közös munka általános gyakorlatnak számított ebben az időszakban.

Jan Boeckhorst: Afrika allegóriája, 1650 körül

A „hosszú Jan” néven is emlegetett Jan Boeckhorst Antwerpenben Jacob Jordaens, majd Van Dyck, végül Rubens műhelyében dolgozott. E három mesterrel való kapcsolata különösen fontos az Afrika allegóriáját ábrázoló festmény helyes értelmezésében. Ezeknek a flamand festőknek a művein jelentek meg ugyanis először főszereplőként fekete bőrű alakok, a korábbiaknál változatosabb és rokonszenvesebb megközelítésben.

id. Jan van Kessel: Trompe l'oeil tengeri kagylókkal, 1656

Ha közelről szemügyre vesszük a kagylókat, észrevesszük, hogy – hacsak nincsenek összeragasztva, ami nagymértékben csökkentené az értéküket – ebben az elrendezésben nem lehetne őket felfüggeszteni. Bár nem tudjuk, hogy Kessel miért pont ilyen elrendezésben festette meg ezeket, az biztos, hogy művével követte a Föld minden részéről származó egzotikus és becses tárgyak gyűjtésének divatját.

Kiállításaink közül ajánljuk