Degas-tól Picassóig

A moszkvai Puskin Múzeum páratlanul gazdag gyűjteményéből válogatott remekműveket mutat be a Szépművészeti Múzeum január végén nyíló kiállítása. A tárlaton kiállított ötvenöt mű a francia festészet a 19. század közepétől a 20. század elejéig tartó időszakáról ad áttekintést. Az április végéig látható kiállításon az impresszionizmus, a 19. század utolsó évtizedének szimbolizmusa, a fauve-ok és a kubisták által fémjelzett első avantgárd mozgalmak fontosabb műveivel találkozhatnak a látogatók, akik többek között Courbet, Corot, Degas, Manet, Monet, Renoir, Gauguin, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Cézanne, Matisse és Picasso remekműveinek segítségével kaphatnak képet a korszakról.

Claude Monet: Fehér vízililiomok, 1899 (c) The State Pushkin Museum of Fine Arts, Moscow

A budapesti kiállítás, amely ezt megelőzően a svájci Martignyban, a Pierre Gianadda Alapítvány kiállítótermében volt látható, nem csupán a modern festészet kialakulásáról és fontosabb irányzatairól kíván képet adni, hanem az 19-20. század fordulójának két kiváló orosz műgyűjtője, Ivan Morozov és Szergej Scsukin előtt is tiszteleg. A most Budapesten látható remekművek zöme ugyanis a két vagyonos moszkvai textilgyáros hajdani, világviszonylatban is rendkívül gazdag gyűjteményéből származik. A Puskin Múzeum kollekciójából kiválasztott ötvenöt mű a francia művészet legdinamikusabb időszakáról ad időrendi áttekintést. A 19. század közepétől a 20. század elejéig terjedő hat évtized különféle irányzatait képviselő legkiválóbb alkotók munkáinak jelentős része művészeti albumokból már jól ismert. Degas Fényképésznek modellt álló táncosnője, Paul Cézanne Sainte-Victoire hegyről készült sorozatának egyik korai darabja, Monet Híd a tavon (2. kép), Renoir: Kertben című képe, Gauguin egyik Tahitin készült alkotása (4.kép), a Matamoe, Van Gogh meglepő témájú festménye, a Börtönudvar, illetve Matisse Sarkantyúvirág (1.kép). A tánc című képe, vagy Picasso fiatal Harlekinje (3. kép) mind-mind kiemelkedő jelentőségű alkotásai a korszaknak. A kiállítás nyolc részre tagolva mutatja be az izgalmas művészettörténeti időszakot. A Realizmus, a Barbizoni iskola, az Impresszionizmus, a Cézanne, a Modernizmus elindítói, a Szimbolizmus, a Fauves festők, valamint az Avantgárd indulása című szekciók segítik rendszerezni a kiállított műveket.

Pablo Ruiz Picasso: A két akrobata, 1901 © Succession Picasso Paris 2010, The State Pushkin Museum of Fine Arts, Moscow

Számos példa bizonyítja, hogy a művészet egyetemes megújulási folyamatában milyen meghatározó szerepet játszottak a gyűjtők és a műkereskedők: nemcsak megélhetést, hanem hírverést, elismerést biztosítottak a közvélemény által olykor meg nem értett és elutasított úttörő alkotóknak. Az új polgári műkereskedő típusa a párizsi művészet nagy reformereinek első viharos fellépéseivel egy időben és egymást kölcsönösen erősítve jelent meg a 19. század végén. A változásoknak nem csak a francia műkereskedők voltak szemtanúi, hanem külföldről érkezett művészetbarátok is, akik tevékeny részt vállaltak a párizsi fejlemények nemzetközi terjesztésében. Az amerikaiak mellett az orosz műgyűjtők elsőként vállalták az impresszionisták képeinek és a későbbi kísérletező művészek alkotásoknak külföldi megismertetését. Párizsi kollégáik korabeli vásárlásainak nagy része olyan képtárakba került, mint a Louvre, a Musée du Petit-Palais majd a Musée d’Orsay. A 19. és 20. század fordulójának párizsi művészeti életével közvetlen személyes kapcsolatot tartó orosz műgyűjtők, elsősorban Ivan Morozov és Szergej Scsukin később államosított műgyűjteményének pedig Oroszország nagy közgyűjteményei köszönhetik gazdagságukat.

Paul Gauguin: Matamoe (A Halál), 1892 (c) The State Pushkin Museum of Fine Arts, Moscow

Ivan Morozov és Szergej Scsukin a 19. századi műgyűjtők új generációjához taroztak, akik vagyonukat nem családi származásuknak, hanem tehetségüknek és az ipari forradalmat követő konjunktúrának köszönhették. A textilgyárosok jövedelmük jelentős részét legendás üzleti érzékük és különleges megérzésüknek köszönhetően az akkor még kevésbé ismert új francia képzőművészeti alkotások vásárlására áldozták. Kettőjük közül az óvatosabb Morozov volt, aki a különböző irányzatok mindegyikéből (impresszionisták, Fauve-ok, Nabis csoport) válogatott. A kiállításon szereplő Renoir, Degas, Cézanne és Denis festmények az ő gyűjteményéből valók. A vállalkozó szellemű Scsukin Monet, Gauguin, Picasso művészetének megszállottja volt, de nem csak az általuk jegyzett alkotásokat gyűjtötte nagy szenvedéllyel. Hosszú távú kapcsolat fűzte Matisse-hoz, aki a mostani kiállítás egyik kiemelkedő alkotását, a Sarkantyúvirág. A tánc című képet is Scsukin megrendelésére készítette. A két moszkvai gyűjtő nem csak remek érzékekkel vásárolta az alkotásokat, hanem a gyűjteménynek otthont adó palotájuk is nyitva állt a fiatal, művészet iránt fogékony társaság előtt, akik így még azelőtt találkozhattak a francia festők alkotásaival, mielőtt azok igazán ismeretté váltak volna. Az orosz gyűjtőket ma talán Paul Mellon vagy Solomon Guggenheim amerikai gyűjtőkkel emlegetnénk egy lapon, ha a történelem közbe nem szól. Az orosz magánvagyonokat azonban az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után államosították, Scsukin és Morozov pedig elhagyták Oroszországot. A festmények a 20-as évek végén a Modern Nyugati Művészet Állami Múzeumába kerültek, majd a II. világháborút követően, Sztálin döntése alapján a Puskin Múzeum és az Ermitázs raktáraiba, ahonnan csak a 60-as években kerülhettek ki újra a nagyközönség elé. A Puskin Múzeum anyagából válogatott kiállítást 1978-ban már láthatott a budapesti nagyközönség, de a művek zöme most szerepel először Magyarországon.

A moszkvai múzeum és a Szépművészeti együttműködése nem merül ki a Degas-tól Picassóig című kiállítás mostani vendégszereplésével, ugyanis idén nyáron a budapesti múzeum Régi Képtárának anyagának remekműveiből válogatott tárlat mutatkozik be az orosz fővárosban.

Belépők a Szépművészeti Múzeum kiállításainál már megszokott módon nemcsak a pénztárakban, hanem interneten (www.jegymester.hu) és az ismert jegyirodákban is megvásárolhatóak.

A kiállítás főkurátora Irina Antonova a Puskin Múzeum főigazgatója, társkurátora Alekszej Petuhov és Anna Poznanszkaja. A tárlat hazai rendezője Tóth Ferenc művészettörténész.

A kiállítás kiemelt támogatója






Főtámogatója





Támogatók