En

Textúra 2020 – Újra élőben

Online jegyvásárlás

Textúra 2020 – Újra élőben

Képzőművészet – irodalom – színház: újra élőben a Szépművészeti Múzeumban

A járványhelyzet okozta korlátozások miatt az elmúlt évben félbeszakadt a Szépművészeti Múzeum nagy sikerű színházi produkciója, a Textúra. A tervezett kilenc előadásból tavaly csupán kettőt láthatott élőben a nagyközönség. 2021 októberétől azonban újra látható lesz a különleges összművészeti program, amely változatlan tartalommal és színészi gárdával várja a rajongóit.

Az alapötlet – képzőművészet, irodalom és színház találkozása egyazon térben és időben – változatlan: kortárs magyar szerzőket kért fel a múzeum, hogy írjanak új irodalmi szövegeket a gyűjtemény egy-egy inspiráló, kiemelt alkotásáról. Az elkészült műveket a Szépművészeti Múzeum kiállítótereiben ismerhetik meg az érdeklődők, színművészek tolmácsolásában, öt esti előadás alkalmával.

Az október 19-én (újra)induló programsorozat már a múzeum hatodik ilyen jellegű vállalkozása. A Szépművészeti ezúttal is inspirációs forrásul ismert és kevésbé ismert műtárgyaink közül ajánlott alkotásokat a kortárs íróinknak, hogy friss, akár provokatív megközelítésben, új értelmezést nyerjenek.

A 2020/2021-es évad Textúra jeleneteit Székely Kriszta, a Katona József Színház munkatársa rendezte, aki friss látásmódjával és egész estén átívelő koncepcióval tágítja a már megszokott kereteket.

A művek – mind időben, mind térben – végigvezetnek a múzeum állandó gyűjteményein. A rövid (8-10 perces) előadások mindegyike önálló, a színészek rövid szünettel újra és újra eljátsszák a jeleneteket az este folyamán. Az Antik, Egyiptomi, Régi magyar gyűjtemény és a Régi Képtár termei mellett idén is helyszín lesz a gyönyörűen felújított Román Csarnok.

A program célja, hogy a képzőművészeti alkotások irodalmi/színházi parafrázisai újra ráirányítsák a figyelmet a klasszikus művekre, hangsúlyozva fontosságukat és megmutatva, milyen új jelentést hordoznak a 21. század hazai közönsége számára.

Székely Kriszta rendezői koncepciója szerint az idei Textúrán múzeumi dolgozók bőrébe bújva kerülnek bemutatásra az irodalmi alkotások és a múzeum műtárgyai. Az előadásokon egyrészt betekintést nyerhetünk az intézményben dolgozók mindennapjaiba, másrészt megismerhetjük személyes történeteiket és gondolataikat.

Az este során találkozhatunk a gazdag fantáziával bíró takarítóval, a sikeres, de magánéleti problémákkal küzdő projektvezetővel, a filozofikus gondolkodású teremőrrel, részt vehetünk egy múzeumpedagógus tárlatvezetésén, aki saját veszteségeit éli újra egy festmény láttán. A műtárgytechnikus a nőkkel való kapcsolatát osztja meg a szerelem istenével, a restaurátor szájából megszólalnak egy festmény gondolatai. Részesei lehetünk a híres luxemburgi performanszművész projektjének és szemtanúi lehetünk annak is, ahogy a biztonsági őr éjszakai ügyelete alatt átéli saját félelmeit és küzdelmeit.

Az egész estét keretbe foglalja a Textúra várva várt „megnyitója”, ahol a luxemburgi performanszművész felfedi, hogy mit üzen számunkra a művészet múzsája.

Előadások 2021-ben:

Október 19. kedd, 19.00

Október 20. szerda, 19.00

Október 25. hétfő, 19.00

November 3. szerda, 19.00

November 9. kedd, 19.00

 

Írók/képzőművészeti alkotások/színészek:
Háy János:
 Találkozás Erósszal
Műalkotás: Erósz torzója, Kr. u. 1. század második fele
Előadja: Szabó Zoltán / Formán Bálint

Balla Zsófia: Szakállas férfi portréja
Műalkotás: Szakállas férfi mellszobra
Előadja: Tasnádi Bence / Pásztor Dániel

Harag Anita: Back to Cairo
Műalkotás: Ízisz siratószobra
Előadja: Péterfy Bori / Tornyi Ildikó és Matisz Flóra Lili

Terék Anna: Zuhanás
Műalkotás: Szász szobrász: a freibergi dóm Aranykapuja (Freibergi kapu)
Előadja: Vizi Dávid és Nagy István

Berta Ádám: Múzsa vagyok
Műalkotás: Michele Pannonio: Thalia múzsa (1456–1457)
Előadja: Czakó Julianna / Bíró Panna Dominika

Szécsi Noémi: A vég és a kezdet
Műalkotás: Girolamo Macchietti: Mária gyermekével és Szent Annával
Előadja: Jordán Adél

Lövétei Lázár László: Majomszózat
Műalkotás: Id. Jan Brueghel: Paradicsomi táj bűnbeeséssel
Előadja: Keresztes Tamás

Száraz Miklós György: Spielenberg rózsája
Műalkotás: Szepességi festő: Spillenberger Sámuel lőcsei orvos arcképe
Előadja: Dankó István

Rendező: Székely Kriszta
Dramaturg: Szabó-Székely Ármin
Zene: Matisz Flóra Lili és Nagy István
Jelmez: Jeli Luca Sára

 

Jegyek korlátozott számban kaphatók!

Jegyárak: 6000 Ft (teljes árú) / 4500 Ft (kedvezményes*)

/*azok számára, akik a kiállításokat díjmentesen vagy egyéni kedvezménnyel látogathatják/

Iskolai szervezett csoportok kedvezményes látogatásával kapcsolatos információ: program@szepmuveszeti.hu

Jegypénztárak nyitvatartásáról a  Szépművészeti Múzeum weboldalán tájékozódhatnak.

Látogatói információk

Kedves Nézőink! Az Önök és a színészek egészségének védelmében, a központi járványügyi szabályokkal összhangban a Textúra előadások látogatása érvényes védettségi igazolványhoz kötött. Kérjük, hogy mutassák be ellenőrzésre belépéskor a főbejáratnál fényképes személyazonosító okmányukkal együtt.

A múzeum kapuit a program kezdete előtt egy órával, 18.00-kor megnyitjuk. Ezzel az Önök érkezésének időbeni széthúzását, a torlódások elkerülését szeretnénk elérni. Az előcsarnokban az információs pultnál a belépőket ellenőrzést követően Textúra térképre cseréljük.

Kérjük, használják a bejáratnál kihelyezett kézfertőtlenítőket.

A fogasos ruhatárak mellett kulcsos szekrények is rendelkezésükre állnak, melyek 100 Ft-os érmével működnek.

Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!

A Textúra csapata

 

2019-ben is volt Textúra, érdekli? Kattintson ide! 

Kedvcsinálónak nézze meg a tavalyi Textúra rövid összefoglalóját!

A Textúra programsorozat főtámogatója a Raiffeisen Bank.

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Szepességi festő: Spillenberger Sámuel lőcsei orvos arcképe

A képen a kor híres és sikeres orvosa, Spillenberger Sámuel látható. Orvosdoktori oklevelét Bázelben szerezte meg a kiütéses tífusz (morbus hungaricus) leírását tartalmazó értekezésével. Orvosi hírneve egészen Bécsig elért, II. Mátyás betegágyához is elhívták. Kortársai mint az irodalom pártfogóját is emlegették, mivel saját költségén számos munkát jelentetett meg azokban a nyomdákban, amelyeket saját létesítésű papírmalma látott el papírral.

Girolamo Macchietti: Mária gyermekével és Szent Annával

Girolamo Macchietti Firenzében született 1503-ban, és már húszas évei elején jelentős megbízatásokat kapott a befolyásos Medici családtól. Az előtérben Szent Anna férfias, durva arca és testfelépítése tudatosan idézi Michelangelo erőtől duzzadó figuráit, ahogy a gyermekét tartó Mária is a nagy mester legjelentősebb munkáit juttathatja eszünkbe. A súlyos drapériák alá rejtett monumentális alakok kőfalként zárják a festmény előterét.

Id. Jan Brueghel: Paradicsomi táj bűnbeeséssel

Paradicsomi tájat látunk, ahol az édenkert mesés gazdagságát a dús vegetáció és az előteret benépesítő állatok idézik fel. Az édenkert csodás fái alatt az esemény a háttérben zajlik, miniatűr alakokkal, az igazi főszereplő egy pompás szürke ló, két egymást kerülgető oroszlán és két hempergő leopárd. Számos állatfaj tanulmányozására Brueghel, mint udvari festő, a brüsszeli palota állatkertjében talált lehetőséget.

Szakállas férfi mellképe

Hogy ki lehetett az itt látható férfi, nem tudjuk, de pár dolgot megtudhatunk, ha tüzetesen megvizsgáljuk. A hajtincsek előre vannak fésülve – ez a hajviselet Traianus császár uralkodása idején volt a férfiportrék szokásos motívuma. A szakáll viszont csak Traianus utóda, Hadrianus idején jött divatba. Ezek alapján a büszt Hadrianus uralkodásának korai időszakában keletkezhetett. Az orr és a szájzug vonalát összekötő erős ránc jelzi, hogy a portré idős férfinek állít emléket.

A freibergi dóm Aranykapuja, gipszmásolat

A 12. század végén épült főkapu a késő román kori művészet lenyűgöző alkotása. Az egykor gazdagon aranyozott és festett bélletes kapu timpanonjában a trónoló Mária alakja látható ölében a gyermek Jézussal. A gipszmásolatot 1905-ben rendelte meg a Múzeum a drezdai Albertinumból. Felállítására már 1905-ös év végén sor került, majd csaknem egy évvel később, 1906 szeptemberében szétbontották, és újra felállították a Román Csarnok Reneszánsz Csarnok felőli rövid falának közepén.

Michele Pannonio: Thalia múzsa

Thalia itt nem a színművészet, hanem a növénytermesztés múzsájaként jelenik meg. Ezt jelzi a mottó a kép alján (“Én tanítottam ültetni az embert”), de áldásos tevékenységének eredményét jelzik a körülötte látható liliomok, az érett alma, szőlő, barack, gránátalma és a fejét koronázó kalászkoszorú. A termékenységre utal a nőalak elől bővíthető, fűzött ruhája is, amelyhez hasonlót akkoriban az állapotos asszonyok hordtak. A kép alkotója a magyarországi származású Michele Pannonio, aki az egyik legtöbbet foglalkoztatott festő volt a ferrarai udvarban.

Erós torzója

Ruhátlan, atletikus testű ifjú, töredékességében is elegáns és laza testartással. Testsúlyát a bal lábára helyezi, a jobbat kissé behajlítva mellette pihenteti. Bal karja enyhén hátrafelé mozdul, a jobb kar finoman megemelve oldalra nyúl. A mellkasán keresztülfutó tegezszíjat két bekarcolt vonal jelzi. A szobortípus legközelebbi párhuzama az ún. Erós Centocelle típus, habár az anatómiailag a felnőtt testre jellemző pénisz nem jellemző erre a típusra. Ez arra utalhat, hogy talán a szobrot egy második fázisban átdolgozhatták.

Textúra 2020 – Újra élőben

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk