SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

BESZÉLGETÉSEK A VASARELY MÚZEUMBAN

PÁRHUZAMOS TÖRTÉNETEK A KÉPZŐMŰVÉSZETRŐL

2013. november 8.

2013. őszi program

2013. november 8. péntek 17 óra

A művészi sokszorosítás

FAJÓ JÁNOS képzőművész, szobrász, grafikus és ANDRÁSI GÁBOR művészettörténész, a Budapest Galéria kurátora, a Műértő főszerkesztője.

„Azt gondolom, hogy nagyon fontos erről beszélni, mert Vasarely az a művész, akinek köszönhető, hogy az egész XX. századi európai modern művészetet felfedezte a világ és a szitanyomtatással egy eddig ismeretlen művészeti műfajt vezetett be. A kor művészeinek ő vezette be a szitát és új előadói műfajt teremtett, meghozta a népszerűsítés lehetőségét. Jó példa erre a mi esetünkben a közös Kassák–Vasarely mappa, mely korszakos jelentőségű. A Denis René Galéria Vasarely halála után is az egyik legbefolyásosabb galéria tudott maradni.” (Fajó János)

A KÖVETKEZŐ BESZÉLGETÉSEK

2013. november 15. péntek 17 óra

Párhuzamos művészi tevékenységek:

Képzőművészet az irodalmi fordításban versus kortárs galéria vezetése

TÓTFALUSI ÁGNES műfordító és VALKÓ MARGIT a Kisterem Galéria vezetője.

Új művészeti élmények a kortárs irodalmi fordításban – és a kortárs galériában. „Michel Houellebecq Térkép és a táj című regénye egy fiktív festői életművet épít fel: festmények, fényképek, videogramok leírását kellett átültetnem magyar nyelvre, és hatalmas élvezetemet leltem benne.” „Catherine Millet Jour de souffrance (magyarul: A féltékenység) című könyvének fordítása során érdekes fordítói élményben volt részem: mivel az írónő művészettörténész is, élményeit gyakran képzőművészeti alkotások felidézésével teszi megfoghatóbbá, feldolgozhatóvá. Fordítóként az összes utalásának alaposan utána kellett néznem. Catherine Millet Denise Renével folytatott beszélgetéseiből készült interjúkötet fordítása során pedig egy egész világ tárult ki előttem, a geometrikus absztrakció lenyűgöző világa.” (Tótfalusi Ágnes)

2013. november 21. csütörtök 17 óra

Ötödször – párhuzamos kiállításon

BERHIDI MÁRIA és SZÍJ KAMILLA képzőművészekkel LIGETFALVI Gergely kurátor, művészeti újságíró beszélget.

„Első kiállításunk 1992-ben Szentendrén az Aktív Art Galériában, ahol a barátság és az egymás munkái iránti elismerés volt az indíték. Később Bukarestben a Magyar Intézetben, 2006-ban Antwerpenben a 1.Floor Gallery-ben, ahol munkáink már párbeszédbe kezdtek egymással. A 2B Galériában 2008-ban Imre Mariannal hárman[…]. A Vasarely Múzeum felújított szárnya inspirál bennünket, hogy az adott térre készítsünk munkákat. Mindketten nagyobb léptékű installációban gondolkozunk. […] Eddig minden alkalommal bővült anyaghasználatunk – transzparens kép filmre karcolva, kő párosítása különböző anyagokkal (faág, tüske, mézes süti) – ezúttal a helyszín sajátosságait használjuk ki új anyagok bevonására.”

2013. november 22. péntek 17 óra

Ellentétes párhuzamok: Kassák és Vasarely pozíciójának alakulása a hatvanas években

SASVÁRI EDIT művészettörténész, a PIM Kassák Múzeum vezetőjének előadása.

Kassák Lajos és Victor Vasarely Kassák 1960-as, párizsi, Denise René Galéria-beli kiállítása kapcsán kerültek először kapcsolatba. Ez a találkozás az akkor 73 éves Kassák életébe komoly változásokat hozott. Nem csak barátság született ebből a kapcsolatból, hanem Kassáknak a nemzetközi művészeti közegbe való reintegrációját is elősegítette. Kassákhoz fűződő kapcsolatának köszönhetően kezdődött meg Vasarely magyarországi reintegrációja is, aminek a csúcsa Vasarely 1969-es budapesti műcsarnoki kiállítása volt, amit Kassák már nem érhetett meg. Az előadás a két művész sorsán keresztül a korabeli kultúrpolitika kiszorító és integráló törekvéseit vizsgálja a hatvanas években.

AZ ESEMÉNYT AZ NKA TÁMOGATJA