SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

AZ ESZMÉNY DIADALA - RAFFAELLO

Reneszánsz rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből

2013. december 18. - 2014. március 30.

A Leonardo, Michelangelo és Raffaello nevével fémjelzett reneszánsz triász legfiatalabb tagja kitörölhetetlen nyomot hagyott az itáliai művészet történetében. Rövid pályafutása az 1508 és 1520 közötti években, Rómában teljesedett ki, kiválóan szervezett, termékeny műhelyében mások mellett olyan tehetséges festők fordultak meg, mint Giulio Romano, Perino del Vaga, Polidoro da Caravaggio és Giovanni da Udine. Az egyre szaporodó megbízások kivitelezését mesterük felügyelete alatt, idővel egyre inkább a műhelytagok végezték, és ők fejezték be a mesterük korai halálakor félbe maradt munkákat is.

A kiállítás Raffaello hat budapesti rajzát állítja a középpontba: egy korai tanulmányt az első perugiai oltárképéhez, a Mária koronázásához, a festő firenzei tartózkodása alatt készült akttanulmányt egy szent alakjához, egy egyedülálló előrajzot Marcantonio Raimondi híres rézmetszetéhez, A betlehemi gyermekgyilkossághoz, az érett reneszánsz egyik mesterművét, az ezüstvesszővel megrajzolt Vénuszt, egy kompozícióvázlatot a vatikáni pápai lakosztály Disputa freskójához, és a Sala di Costantinóhoz kapcsolódó Angyalfejet.

A Szépművészeti Múzeum Raffaello sajátkezű rajzai mellett tanítványai számos művét őrzi: legközvetlenebb munkatársától, Giulio Romanótól tíz rajz, Perino del Vagától tizenöt, Polidoro da Caravaggiótól pedig három található a gyűjteményünkben. Különlegesnek számít továbbá Tommaso Vincidornak a Medici-kárpitokhoz készült, puttók játékait ábrázoló öt lapos rajzsorozata. A Raffaello köréből származó, a Laokoón-szoborcsoportot közvetlenül a megtalálása után ábrázoló rajz pedig az antik mű reneszánszkori történetének legkorábbi ránk maradt dokumentuma.

Az antik művek mellett a Rómába látogató fiatal művészek Raffaello alkotásait is előszeretettel másolták. Vázlataik Itália-szerte hamar ismertté tették a formakincsét. Parmigianino az új festőgeneráció legérdekesebb egyénisége, az olasz manierizmus egyik legeredetibb alkotója volt, akinek számos vázlata Raffaello kompozícióit tükrözi. A velencei Giovanni Battista Francónak is a mester művészete volt a fő inspirációs forrása, aki a 16. század közepén jelentős szerepet játszott a római művészet észak-itáliai elterjesztésében.

Raffaello az elsők között ismerte fel, hogy a sokszorosított grafika segítségével kompozícióit széles körben népszerűsítheti. Az 1510-es évek elején a korszak legkiválóbb rézmetszőjével, a bolognai származású Marcantonio Raimondival hozott létre virágzó metszetkiadó vállalkozást. Raffaello korábbi segédje, Baviero de’ Carocci kinevezése a festő kompozícióit megörökítő metszetek kiadásának felügyeletére hosszú időre meghatározta a római metszetpiacot. Marcantonio művei mellett Jacopo Caraglio, Agostino Veneziano és Marco Dente rézmetszetei, illetve Ugo da Carpi színes fametszetei illusztrálják Raffaello meghatározó szerepét.

A kiállításon szereplő hatvan alkotás Raffaello művészetének a következő évtizedek itáliai mestereire gyakorolt hatását is jól szemlélteti. A rajzok és metszetek mellett, szabad szemmel is jól kivehető alárajzolása miatt, Raffaello híres Esterházy Madonnája is helyet kapott a kiállításon, így a festmény első alkalommal került a rajzok kontextusába. A kiállítás bemutatja a festmény újonnan elvégzett technikai vizsgálatait is, valamint a Raffaello-rajzokról első alkalommal készült infravörös- és ultraviola-felvételeket, melyek lehetővé tették technikájuk és állapotuk tanulmányozását is. A technikai vizsgálatok eredményei a kiállítást kísérő kötetben kerülnek elsőként publikálásra, valamint elérhetők a www.raphael.printsanddrawings.hu honlapon.

A kiállítást rendezte: Kárpáti Zoltán és Seres Eszter
A kiállítás honlapja (angol nyelven)
A kiállított művek listája
A kötetről
Az első fejezet pdf-ben
Az Esterházy Madonna restaurálásának prezentációja