SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

Vasárnap zár a Toulouse-Lautrec kiállítás a Szépművészetiben

2014. augusztus 21.

 

Vasárnapig látható a Toulouse-Lautrec világa című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A népszerű francia művész születésének 150. évfordulója alkalmából április végén nyílt tárlatot eddig több mint 90 ezren látták. A kiállítás különlegessége, hogy a budapesti Lautrec-gyűjtemény ilyen nagyságú szegmense – mintegy százhetven mű – eddig egyetlen alkalommal, 1964-ben volt látható a Szépművészeti Múzeumban. A tárlaton Lautrec művein és korabeli fotókon túl a korszak Párizsát olyan kuriózumok keltik életre, mint az 1900 körül született mozgófilmek és hangfelvételek, amelyeken Lautrec műveinek szereplőit ismerhetjük fel.

A francia alkotó életének utolsó tíz évében készített litográfiákat, amelyeket a tárlaton a múzeum birtokában lévő olajfestménye, az Ezek a hölgyek az ebédlőben című mű egészít ki.

A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye több mint százezer alkotást őriz, köztük számos művész szinte teljes grafikai életművébe enged betekintést, így Lautrecébe is. A francia művész itt őrzött műveinek mintegy kétharmada kivételesen rövid idő alatt, nem sokkal a művész halála után, az 1910-es évek első felében vásárlások és adományozások révén került az intézménybe. Lautrectől közel 240 művet őriz a múzeum – ehhez foghatóan gazdag állománnyal csak a párizsi Bibliothéque Nationale, a berlini Gerstenberg-gyűjtemény, a berlini és a drezdai grafikai közgyűjtemények, valamint az Albiban található Musée Toulouse-Lautrec rendelkezik. A múzeum egyetlen Lautrec-festménye, az Ezek a hölgyek az ebédlőben 1913-ban került a gyűjteménybe. A múzeum Grafikai Gyűjteményének kollekciója lehetővé teszi Toulouse-Lautrec grafikai munkásságának átfogó áttekintését, mind a funkció (plakátok, könyv-és folyóirat-illusztrációk, borítótervek, színházi műsorok- és szereposztások, kottacímlapok), mind a tematika vonatkozásában.

A kiállításon nyolc fontosabb tematika köré csoportosítva láthatók a művek. Elsőként a Párizsi éjszakák jellegzetes alakjai (1) és a Sztárok (2) láthatók. Megjelennek a 19. század végi szórakoztatóipar legfontosabb helyei, a zenés kávéházak, a táncos mulatók, kabarék és a legnépszerűbb sztárok (Aristide Bruant, Jane Avril, Yvette Guilbert). Külön részt alkotnak a színházzal (3) összefüggő művek: plakátok-és szereposztások, valamint a színpadi – és nézőtéri jelentek. Önálló egységet alkotnak a nyilvános házak (4), középpontban a múzeum egyetlen olajképével – Ezek a hölgyek az ebédlőbennel. A bordélyházak világának intim pillanatait szokatlan együttérzéssel ábrázoló 1896-os Elles (Lányok) litográfiai-sorozat a művész legjelentősebb alkotásai közé tartozik. Külön csoportba kerültek a kottacímlapok (5) illetve a lóverseny (6) témáját bemutató lapok. A munkák, amelyek baráti megrendelésre születtek vagy személyesebb vonatkozásúak a Barátok között egységben kapnak helyet. A kiállítás utolsó része (8) a Szépművészeti Múzeum Lautrec-kollekciójának születését illusztrálja részben dokumentumokkal, részben a gyűjteménybe került különlegesen kis példányszámban létező lapok kiemelésével, így állítva emléket az egykori szakemberek e rendkívül tudatos és gondos gyűjteménygyarapításának.

A kiállítás kurátora Gonda Zsuzsa, társkurátora Bodor Kata, a Grafikai Gyűjtemény művészettörténészei.