SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

Megjelent a MúzeumCafé 38. száma

2013. december 6.

A lap munkatársai ezúttal a Louvre volt főigazgatójának párizsi lakásában faggathatták a világ leglátogatottabb kiállítási intézményének korábbi vezetőjét, majd ellátogattak Lens-ba, a múzeum első vidéki fiókintézményébe is; jártak Somogytúron a Kunffy-házban és megszólaltatták a londoni Tate gyűjteményezését Magyarországról segítő két új munkatársát; szó esik párizsi, firenzei és kassai magyar kiállításokról, valamint kiderül, hogy hogyan akarta száz évvel ezelőtt a hazai néprajzi muzeológia kolonizálni a Balkánt.

 

A lap hagyományos bevezető kéthavi, a múzeumok világából válogató hazai és nemzetközi hírösszefoglalója, kiállítás-, weboldal- és könyvajánlói után a Múzeumguide rovat ezúttal Németországba vezet, hogy bemutassa az ottani művészettörténeti, illetve muzeológiai kutatásokkal foglalkozó intézmények működésének részleteit. Az ezt követő Disputában ezúttal arra a körkérdésre várt választ a szerkesztőség, hogy vajon mennyit nyerhet, illetve mennyit veszíthet egy-egy múzeum, ha a téli hónapokban anyagi okokból kénytelen zárva tartani; a soproni, a szekszárdi és a ceglédi múzeum vezetője mellett a fővárosi BTM tagintézményeinek munkatársai osztják meg erről gondolataikat az olvasókkal.

 

A Műhelyben befejező részéhez érkezett a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből a múlt század elején a később határainkon túlra került múzeumokba letétként kölcsön adott műtárgyak sorsát bemutató cikksorozat, ezúttal a Nagybányára, illetve Tordára került alkotások listájával és történetével; a párizsi Musée d'Orsay-ban látható, a múlt század elejei modern magyar művészetet bemutató Allegro Barbaro című kiállítás koncepcióját a két kurátor ismerteti; a BTM frissen kinevezett főigazgatója az intézmény két külföldön megrendezett kiállítását, a firenzei Mátyás király-tárlatot és a Budapest és Kassa építészetét a szlovák városban bemutató válogatást mutatja be; kiderül, hogy éppen száz évvel ezelőtt a hazai néprajzi muzeológiának milyen kulturális kolonizációs tervei voltak a Balkánon; és végül a Petőfi Irodalmi Múzeum Weöres Sándor-kiállításának újszerű bemutatási programját mondja el a tárlat kurátora.

A Posztamensre a szerkesztők ezúttal a hazai nem állami és/vagy önkormányzati, azaz az egyházi, alapítványi, illetve magán-fenntartású múzeumok helyzetét körüljáró írást emelték. A Múzeumnegyedben az olvasók első útja az észak-franciaországi egykori bányavárosba, Lens-ba, a párizsi Louvre első vidéki fiókintézményébe vezet; amelynek megismerése után az idei egyik Év Múzeuma-díjas budapesti Aquincumi Múzeumon át végül Somogytúrba, a Kunffy Lajos Emlékmúzeumba érkeznek.

A Múzeumőr rovatban előbb a Louvre korábbi főigazgatója, Pierre Rosenberg – aki párizsi lakásában fogadta a lap munkatársait – mesél a világ leglátogatottabb kiállítási intézményének eddigi legnagyobb átalakításáról, a Grande Louvre létrejöttéről; Csenkey Éva művészettörténész a pécsi Zsolnay-hagyaték kalandos sorsába avatja be az olvasót; a Természettudományi Múzeum új főigazgatója, Korsós Zoltán a hányatott sorsú intézmény jelenlegi helyzetéről és jövőbeni terveiről beszél; és végül a londoni Tate kelet-európai beszerzési bizottságába nemrégiben beválasztott két magyar közreműködő, Küllői Péter és Somlói Zsolt mondja el, hogy milyen elképzelésekkel és célokkal vágtak bele megtisztelő munkájukba. A lapot szokás szerint minden anyagának angol nyelvű összefoglalói zárják.

A többszöröz hazai és nemzetközi dizájn-díjas MúzeumCafé megvásárolható a Relay és az Inmedio nagyobb hírlapüzleteiben, az Alexandra könyvesbolt-hálózatban és a jelentősebb fővárosi múzeumok shopjaiban.