SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

Kincsek a Nílus partjáról – a Szépművészeti Múzeum kiállítása Pécsett

Túlvilági utazás az ókori Egyiptomban

2017. április 5. - október 31.

Pécs, Csontváry Múzeum és Múzeum Galéria

A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye több vidéki helyszínen rendezett időszaki kiállításokat a felújítás miatt jelenleg zárva tartó múzeum anyagából. A pécsi Janus Pannonius Múzeum két intézményében, a Csontváry Múzeumban és a Múzeum Galériában most nyíló Kincsek a Nílus partjáról című tárlat e vidéki kiállítás-sorozat utolsó helyszíne: egy különleges és sokáig vissza nem térő alkalom, ami után – a Szépművészeti Múzeum új állandó kiállításainak megnyitását követően – valószínűleg hosszú ideig nem lesz lehetőség arra, hogy a budapesti egyiptomi gyűjtemény nemzetközi szinten is kiemelkedő, felbecsülhetetlen értékű remekműveivel vidéki helyszíneken is találkozhassanak a látogatók.

Az elmúlt évben az egri Dobó István Vármúzeumban mutatkoztak be az Egyiptomi Gyűjtemény jeles darabjai, azt a kiállítást több mint 50.000 látogató tekintette meg.

A most nyíló kiállítások nem kronologikus rendben, hanem tematikus elrendezésben, ókori egyiptomi kontextusukba helyezve mutatják be a gyűjtemény főműveit, melyeknek nagy része most először hagyja el a Szépművészeti Múzeum épületét. A tematikus felosztás alapja az a három alapvető csoport, amely az ókori egyiptomi világnézet szerint az univerzumot (a földet, az eget és az alvilágot) benépesítette. Az egyiptomiak ugyan világosan megkülönböztették egymástól a három szférát, az emberek, az istenek és a halottak világát, azonban korántsem tekintették őket egymástól elzárt világoknak. A pécsi Janus Pannonius Múzeum két kiállítóterében, a Csontváry Múzeumban és a Múzeum Galériában megrendezett kiállítás ezeket a témákat állítja a középpontba.

A Csontváry Múzeumban az emberek és az istenek világát, valamint a közöttük zajló kommunikáció lehetőségeit mutatjuk be. E kommunikáció központi alakja az uralkodó, aki isteni származásánál fogva közvetítő volt a halandók és az isten szféra között. Egyiptom lakói számára az ő személye volt a záloga a békének és a jólétnek, az istenek pedig azt várták tőle, hogy az általuk létrehozott világrendet segítsen fenntartani a földön. A kiállításnak ebben a részében látható többek között az Egyiptomi Gyűjtemény 3700 éves középbirodalmi királyszobor töredéke, egy királyfej.

 

A másik helyszín, a Múzeum Galéria a halállal, a temetkezéssel és a túlvilággal kapcsolatos ókori egyiptomi elképzeléseket eleveníti fel. A halál az egyiptomiak számára csupán a földi élet és az újjászületés közötti átmenet egyik állomása, kapuja volt. A kiállításnak ez a része a halottak birodalmát mutatja be, amelynek ura az ókori Egyiptom egyik legfontosabb istene, a túlvilág királya, Ozirisz. A halál utáni újjászületés egyik fontos feltétele a holttest épségben tartása volt, amit annak minél tökéletesebb konzerválásával (mumifikálás) igyekeztek elérni. A látogatók a Múzeum Galéria kiállításán találkozhatnak többek között a 2700 éves, színpompásan festett, múmia alakú koporsóval, a belső teremben pedig egy Hortesznakht nevű, 2300 éve elhunyt fiatal hölgy múmiája és néhány jellegzetes temetkezési melléklet látható a fáraókor különböző időszakaiból, amelyeket a sírkamrában, a temetkezés közvetlen közelében helyeztek el.

A Szépművészeti Múzeum épületének rekonstrukciója ebben az évben befejeződik és 2018-ban már a látogatók is birtokba vehetik a megújult, korszerű épületet és az új koncepció alapján létrehozott állandó kiállításokat. Az összesen három évig tartó, a Liget Budapest Projekt keretében zajló rekonstrukció során megújul a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett és raktárként használt impozáns Román Csarnok, korszerűsítik a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálják a kiállítótermek egy részét, felújítják a csarnok feletti tetőszerkezetet, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket, valamint korszerű raktárhelyiségeket is kialakítanak a múzeumban.