En

Egyiptomi Gyűjtemény

Állandó kiállítás

Egyiptomi Gyűjtemény

Az Egyiptomi Gyűjtemény legelső műtárgyai még a 19. század utazói, műgyűjtői és műkereskedői révén kerültek Magyarországra. Legelőször a 20. század elején merült fel, hogy a több különböző múzeumban őrzött ókori egyiptomi tárgyakat egyetlen nagy közös gyűjteményben egyesítsék. Erre végül 1934-ben került sor, ekkor hozták létre a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményét. A Szépművészeti Múzeumon kívül napjainkban csak a debreceni Déri Múzeum, a Pápai Református Gyűjtemények és a szombathelyi Savaria Múzeum/Iseum Savariense gyűjteményeiben találhatóak egyiptomi tárgyak Magyarországon.

Egyiptomi tárgyak a 19. századtól kezdve kerültek nagyobb számban Magyarországra. A tulajdonosok között arisztokratákat, diplomatákat, valamint szentföldi zarándokútjuk során a Nílus-völgyet is meglátogató utazókat találunk. A korai gyűjtők egyiptomi tárgyaikat vagy az európai műkincspiacról szerezték be, vagy ajándékba kapták azokat külföldi tartózkodásuk alkalmával, esetleg szuvenírként vásárolták egyiptomi utazásuk során. A legkedveltebb tárgyak az ember vagy állatmúmiák voltak, de gyakoriak a kisméretű, főként bronzból készült szobrok és az amulettek is. A gyűjtők itthon többnyire a Nemzeti Múzeumnak ajándékozták vagy adták el szerzeményeiket.

Először szintén a Nemzeti Múzeumba kerültek az első egyiptomi magyar ásatásról származó tárgyak is. A közép-egyiptomi Sarunában és Gamhudban folytatott ásatást egy Kairóban élő üzletember, Back Fülöp kezdeményezte és finanszírozta. 1907-es expedíciója során összegyűjtött leletek jelentős részét, köztük hét Ptolemaiosz-kori templomfal töredéket és huszonöt, múmiát tartalmazó koporsót még ugyanebben az évben a magyar államnak adományozta.

A Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárában elhelyezett egyiptomi tárgyakat a magyar közönség először 1912-ben láthatta, amikor a gyűjteményt kiállították a városligeti Iparcsarnokban. A 20. század elején Mahler Ede egyiptológus vetette fel, hogy a magyar közgyűjteményekben fellelhető egyiptomi műtárgyakat egy nagy közös gyűjteményben kellene egyesíteni. Erre csak évekkel később, 1934-ben került sor, amikor a Nemzeti Múzeumból és más magyar közgyűjteményekből nagyjából 1200 egyiptomi műtárgyat szállítottak át a Szépművészeti Múzeumba. Öt évvel később, 1939-ben a Szépművészeti Múzeumban megnyitották Magyarország első állandó egyiptomi kiállítását, amelyet Dobrovits Aladár rendezett.

A második világháború után az egyiptomi gyűjtemény ajándékozással, vásárlással és ásatások révén is gyarapodott. Több fontos hagyaték – például a Fejérváry-Pulszky gyűjteményből származó darabok, a Ráth György-gyűjtemény egyiptomi műtárgyai, 2003-ban pedig Kákosy László professzor hagyatékának egyiptomi tárgyai – is ekkor került a gyűjteménybe.

A Magyar Tudományos Akadémia 1964-es, Castiglione László által vezett núbiai leletmentő ásatásáról, Abdallah Nirqiből származó tárgyak szintén a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményét gyarapították 1976-ban. Az ELTE Egyiptológiai Tanszéke által 1983-tól Thébában folytatott ásatások során feltárt és leletmegosztással Magyarországra került leleteket ugyancsak a gyűjteményünkben őrizzük letétként.

 

Egyiptomi Gyűjtemény

Kiállítás megtekintése