56.
A paletta, Raffaello színhasználata

Velencében, Tiziano idejében az ecetbe áztatott ólomdarabokat tüllszerű zsákokba tették, és hetekig lógatták a levegőben gerendára akasztva, majd a lepedéket levakarták és kiszárították. A több lépcsőben ismételt eljárás receptjét Cennino Cennini úgy írta le, hogy annak alapján bárki készíthetett házilag ólomfehéret. A szín kézbe véve zsíros tapintású és a labdacsoknak tekintélyes súlyuk van. A festék igen jó fedőképességgel rendelkezik, temperába keverve stabil, időtálló, de körültekintően kellett alkalmazni, mert bizonyos vegyületekkel reakcióba léphetett. Kerülni kellett a kéntartalmú ásványokkal való elegyítését, de kötőanyagtól függött, hogy az elszíneződés létrejött-e. Ólomfehérrel modellált, színezett papíralapon készült régi krétarajzok csúcsfényein, figurák, drapériák vázlatain a levegő kéntartalmától elszürkülhet, enyhén megfeketedhet a fedő sraffozás.
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68