55.
A paletta, Raffaello színhasználata

Ha még közelebbről megnézzük az arcfelszín részleteit, olyan parányi finomságokat láthatunk, amelyek már-már az intimitás határát súrolják. Lehetőségünk van tovább nagyítani a képet, és így egészen az egyedi ecsetvonások barázdáltságáig juthatunk el. A Madonna arcának könnyed, oldott derűje, világító ereje még extrém léptékben is elkápráztat sugárzó intenzitásával. A fehér szín részben a csúcsfényeken vastagabban traktált, cerussitnak is nevezett ólom-karbonát festék és a gesso alapozás fedetlen felületeinek együtteséből épül fel. A mesterségesen előállított festék eredete és gyártási technológiájának kidolgozása a messzi ókori időkbe nyúlik vissza.* Plinius híres enciklopédiájában, a Historia Naturalisban (XXXIV. 175, XXXV. 37) részleteses tárgyalja a szín előállítását. Raffaello idejében ugyanígy gyártották: lapokra vágott keskeny ólomlemezeket ecettel töltött cserépedénybe helyeztek, és jól bedugaszolták. Tíz napig tartották így, majd a penészhez hasonló fehér lepedéket levakarták a felületről, szétmorzsolták, átszitálták, és serpenyőben hevítették. Ettől vörösre változott a színe. Majd édesvízben addig fürdették, amíg a foltok eltűntek, végül újrahevítéssel kiszárították a labdacsokat. Az ólomlemezekkel addig ismételték ezt a procedúrát, amíg a fém teljes egészében át nem alakult bázikus ólom-karbonáttá.

*Homérosz Iliászában (XI.25, XVIII. 568.,574., 613., XIII. 561.) a fehér ólomról több helyen találunk utalást, már a trójai időkben ismerték a festéket, melynek gyógyászati jelentősége volt. Az ólomfehér előállításához a savas közeg mellett a levegő széndioxid tartalmára is szükség volt. A fehér vegyület összegképlete: 2PbCO3.Pb(OH)2.
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68