19.
Alapozás, festés, károsodások

A kisded oldalt elforduló, kicsavarodó testének formáját hasonló egyszerűséggel rakja fel. A halvány vázolás azt sugallná, netán elsőre egy másik fémvesszőt használt, lágyabb, vékonyabb típust. Alig kivehető a kontúr, annyira szertelen, szabad és csapongó, mintha minden lehetőséget még fenntartana arra, hogy a festő netán átírja, megmásítja. Amikor véglegesíti, talán jobban rányomja az irónt, és mint feltételezhető, a kontrasztosabb nyomot hagyó ezüstöt veszi kézbe. Ez a játék csupán arra jó, hogy a művész kedvét lelje a technika által kínált lehetőségekben, amely azzal kényezteti el, hogy bármiképpen meggondolhatja magát és nincs úgy gúzsba kötve, hogy feszélyezné a saját indulata, hangulatának szándéka. Mert a színfelrakás munkájával teljesíti ki majd művét, amely ebben az esetben, ha nem jut is el a tökéletes befejezettség stádiumába, egységes hangsúlyokat hagyó, harmonikus világgal marad félbe, s alig vennénk észre, ha nem hívnánk rá fel a figyelmet.
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68