15.
Alapozás, festés, károsodások

Hasonló vázlatosság jellemzi az anyja ölében ülő gyermek Jézus alakját is. A temperafestés sajátossága, hogy világos tónusokból építkezik a sötétebb, mélyebb árnyalatok felé. A színek fejlesztéses kidolgozása azon alapul, hogy az alsó alapozóréteg világító fehérje áttűnik a rétegenként egymásra felhordott árnyalatokon. Ettől olyan élénkek és frissek a színek, valamint az olajos tojássárgájának mint kötőanyagnak a jótékony hatásától, amely elasztikus konzisztenciájával testet ad a színeknek és a pépes állagú festékben körülveszi a finom ásványianyag-őrleményt. A tojás megőrzi a festék áttetsző tulajdonságát és egyúttal ragyogást és fényt kölcsönöz a színnek. A száradó olajhozzátéttel fokozni lehetett a színek fényességét és relatív élénkségét, színtelítettségét. Bizonyos pigmentek megkívánták az olaj alkalmazását, mivel nélküle mattra száradtak volna. A matt, fényszóró felületek akadályozták a mély tónusok megjelenését és zavarták a festőt, mivel munkája közben nem tudta kellően ellenőrizni annak a színspektrumnak a valós kontrasztterjedelmét, melyet fejleszteni, kidolgozni szándékozott.
A gyermek Jézus testén nagyon vékony festés látható, éppen csak vázlatosan jelölt formákkal és leheletfinom árnyalással. A művész a kisded figurájának körvonalait feltehetően ezüstvesszővel húzta meg, mintha csak papíron dolgozott volna. A technika azonban a vizsgálatok kezdeti stádiumában nem volt egyértelműen bizonyított, csupán feltevés, mert csak infravörös tartományban lehet megkülönböztetni, hogy a vázlathoz a művész milyen rajzeszközt használt. A halvány kontúr kékesszürke árnyalatú és nagyon finom vonalakból szőtt rasztere helyenként áttűnik a barnás festésen, mely utóbbit egyértelműen már ecsettel kivitelezték.
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68