Close

Nagyítás


Tooltip
  • Kapcsolódó művek

Villámlástól megriadt ló

Alkotó: Delacroix, Eugène
(Charenton-Saint-Maurice 1798 – 1863 Párizs)

Készült: 1825–1829 között
Technika: akvarell, fedőfehér, papír
Méret: 236 × 320 mm
Tárgy típusa: rajz
Leltári szám: 1935-2698
Gyűjtemény: Grafikai Gyűjtemény

+Leírás

Villámlástól megriadt ló

Delacroix festészete mindazt megtestesítette, ami a romantikus művészetben fontos volt. Szakítva a klasszicizmus szigorú vonalkultuszával, festményeit elsősorban a színek kifejezőerejére építette, miközben inspirációért gyakran fordult a barokk művészethez. A különleges, egzotikus témák vonzották; számos fantázia ihlette vadászatábrázolása maradt ránk, de szívesen örökített meg nagyszabású történeti eseményeket is. Legtöbb kortársához hasonlóan Delacroix is lelkesedett a görög szabadságharcért: egyik leghíresebb műve, az 1824-ben festett Chiosi mészárlás a török vérengzés áldozatainak állít emléket.
A monumentális olajfestmény előkészítése közben szembesült a ló anatómiai ábrázolásának problémájával. Miközben kitartóan tanulmányozta a lovak mozgását, kortársai és elődei is jelentős hatást gyakoroltak rá. Lovai Géricault romantikus festményeinek és a rövid londoni útján megcsodált Parthenon-fríznek éppoly sokat köszönhetnek, mint a kifejezetten lovak és kutyák ábrázolására specializálódott angol állatfestők képeinek.
Nagyszerű budapesti akvarelljének villámtól megrettent, ágaskodó lovát az angol állatfestő, Sawrey Gilpin egyik festményéről kölcsönözte, majd dolgozta át romantikus képzelőerővel átitatott, drámai hevületű, enigmatikus alkotássá. A mű kitüntetett helyét bizonyítja, hogy bár Delacroix nem szívesen vált meg rajzaitól, a lapot nem sokkal elkészülte után egy barátjának, a portré- és tájfestő Louis-August Schwiternek ajándékozta.

Kárpáti Zoltán