Close

Nagyítás
  • Galéria



Tooltip
  • Kapcsolódó művek

Szent Margit

Alkotó: Cseh művész
(15. század eleje)

Készült: 1410–1415 között
Technika: ecset, fekete tinta, fekete és vörös kréta, szürke lavírozás, papír
Méret: 214 × 140 mm
Tárgy típusa: rajz
Leltári szám: 1
Gyűjtemény: Grafikai Gyűjtemény

+Leírás

Szent Margit


Az 1400 körül egész Európában elterjedt internacionális késő gótika stilizáló, dekoratív stílusában megrajzolt lap Szent Margitot ábrázolja, aki 303-ban Antiochiában vértanúként halt meg. Attribútumai: a kereszt, a sárkány és a korona a legendájára utalnak, amely a 13. században élt Jacobus de Voragine által összeállított, számos kódexmásolatban fennmaradt Legenda Aurea egyik epizódjaként vált széles körben ismertté. A nemesi származású Margitot a keresztény hit követése miatt megkínozták, majd börtönbe vetették, ahol a sárkány alakjában megjelent sátánt a kereszt segítségével elűzte. Mivel kitartott a hite mellett, és nem áldozott a pogány isteneknek, végül lefejezték és így elnyerte a vértatanúság koronáját.
A frontális nézetben ábrázolt, kecses testtartású Szent Margit alakját lágy körvonalak határolják. A köpeny hullámzóan leomló dús redői, a kéz és az arc halvány vörös színezése, valamint a díszes, nagy méretű korona alól kibújó hajfürtök kalligrafikus rajzolata nagyfokú dekorativitást kölcsönöznek a minden részletében harmóniát sugárzó műnek. A megemelt jobb csípőt, illetve a keresztet tartó jobb kezet a másik oldalon a köpenyt fogó, a testtől kissé távolabbb tartott, lefelé mutató bal kéz ellensúlyozza. A kompozíciót a lap alján a felfelé hajló farkú és fejű sárkány dekoratív és egyben szimmetrikus formája zárja le. Az S-hajlatú testtartás és a párhuzamos, szoborszerűen plasztikus ruharedők az 1400 körüli úgynevezett „Szép Madonna” szobrokra emlékeztetnek.
Az internacionális gótika jellegzetessége, hogy Franciaországtól a Rajna vidékén és Ausztrián át Közép-Európáig a közös, általános stílusvonások érvényesültek a helyi, nemzeti és egyéni stílussal szemben. Ezért nehéz a Szent Margitot ábrázoló lap pontos keletkezési helyének meghatározása. Sokan kölni, mások osztrák vagy cseh mester, esetleg cseh hatás alatt dolgozó augsburgi művész alkotásának tartották, de a mű 15. század eleji keltezésével kapcsolatban nem merült fel kétely. A rajzot a legújabb kutatás (Fritz Koreny) ismét a cseh művészkörbe sorolja a legközelebbi párhuzamok, elsősorban a korábban többnyire osztráknak, jelenleg ismét cseh munkának tartott bécsi mintakönyv (Kunsthistorisches Museum) lapjainak már régebben is számos művészettörténész által hangsúlyozott hasonlósága miatt, valamint további, a cseh területekre utaló analógiák alapján. A kivételesen finom kidolgozása, ép állapota és a fennmaradt kortárs művekhez képest nagyobb formátuma miatt egyedülálló rajzot eszerint cseh vagy legalábbis cseh iskolázottságú művész készítette a 15. század második évtizedében. Funkciója mintalap vagy szoborhoz szánt előrajz lehetett.


Bodnár Szilvia