Mozaik Orpheus ábrázolásával

Karthágó elpusztítása (Kr.e. 146) után Észak-Afrika középső területe Africa provincia néven a római birodalom része lett. A helyi nagybirtokokon folyó mezőgazdasági termelés kulcsszerepet játszott a birodalom ellátásában, így Africa az egyik leggazdagabb régióvá vált. A térség művészetét tekintve is szorosan kapcsolódott a görög-római világ klasszikus kultúrájához. A gazdag villák padlóját például mitológiai történeteket ábrázoló hatalmas mozaikok díszítették. Orpheus a görög mitológia leghíresebb dalnoka. Dala és lantjátéka még az alvilági isteneket is megbűvölte, akik így visszaadták neki halott feleségét, Eurydikét. Zenéjével a vadállatokat is megzabolázta - ez a jelenet a római mozaikok egyik gyakori témája volt, középen Orpheusszal, körülötte pedig a feléje forduló állatokkal. A budapesti mozaik is egy ilyen, nagyméretű kompozíció középső része lehetett. Orpheus különösen a 3. század elejétől vált népszerűvé a birodalom és a klasszikus antik kultúra válságára ébredő késői császárkorban. Ekkorra a dalnok alakja további, mitológián kívüli vonásokkal is gazdagodott: egy görög vallási irányzatot, amely a lélek túlvilági boldogulását akarta biztosítani, például Orpheus tanításaként tartottak számon. Az isteni dalnok képe tehát számos - koronként, területenként és szellemi áramlatonként eltérő - értelmezési lehetőséget kínált. Jól mutatja ezt, hogy alakja változatlan formában került át a kialakuló ókeresztény művészetbe is, Krisztus ábrázolásának egyik lehetséges formájaként. Lakatos Szilvia