Kykladikus idol

A görög szárazföldtől keletre fekvő Kykladok márványban gazdag szigetein (Naxos, Paros, Syros, Amorgos) a kora-bronzkor művészetének legjellegzetesebb alkotásai a márványidolok. Leggyakoribb típusuk keresztbe font karú, lefeszített lábfejű, ruhátlan nőalakot ábrázol. A szobrok túlnyomórészt sírokban, a halott mellé fektetve kerültek elő; pontos funkciójukat azonban nem lehet megállapítani. A klasszikus művészettől gyökeresen eltérő, a tiszta elemi formákat hangsúlyozó kykladikus emberábrázolás a 20. század több művészét is megihlette. A legtöbb idol arcán az orr az egyedüli megformált részlet, a fehér felület egyes részleteit azonban egykor élénk színű festés is díszítette. A budapesti darabon jól látható az orr jobb oldalán lévő mandula formájú szemnek a környező felületből kidomborodó, egykor festett íve. A jobb szem felett pedig halványan kivehető még egy hasonló méretű és formájú szem: az idolra tehát eredetileg négy szemet festhettek. A homlokon lévő, eredetileg szintén festett sáv hajszalag vagy diadém lehetett. A szobor különlegességét nagy mérete és festett díszítéseinek gazdagsága adja. A zömmel 20-40 centiméter magasságú darabokból álló kykladikus plasztikában viszonylag ritka a 60 centiméternél nagyobb idol. Festett attribútumai közül a megkettőzött szempár a mindentlátás képességével, a diadém pedig hatalommal ruházhatta fel a szobrot, amely ezért talán nem egyszerű halandót, hanem természetfeletti képességekkel rendelkező lényt, istenséget ábrázolhatott. Lakatos Szilvia