Etruszk síremlék-talapzat

A Kr. e. 6. századi Chiusi, az egyik legnagyobb etruszk archaikus művészeti központ kőfaragó műhelyei a síremlékek elkészítésében sajátos úton jártak. A helyi mészkőből faragott urnákat, szarkofágokat és az Etruriában jellemző, több elemből összeállított, kőoszlop formájú síremlékeket a temetési szertartással kapcsolatos ábrázolásokkal díszítették. A budapesti síremlék-talapzat mind a négy oldalán kitűnő állapotban megmaradt, halotti játékok jeleneteit ábrázoló domborművek láthatók. Jól felismerhetők a különféle versenyszámok: a kocsi- és futóverseny, birkózás, ökölvívás résztvevői mellett diszkosz- és gerelyvető atléták is megjelennek. Az egyes versenyeket kezükben hosszú pálcát és három vesszőből álló hivatali jelvényt (fasces) tartó bírók figyelik, az adminisztrációt írnokok végzik. A zenészek által is kísért sportversenyt akrobaták bemutatója és az etruszk ünnepeken gyakran megjelenő, az emberek és istenek világa között álló, maszkot viselő Phersu alakok egészítik ki. Az elhunyt tiszteletére rendezett, a görög világban is szokásos versenyjátékok legszebb irodalmi megjelenése az Iliász 23. énekében olvasható, amikor Achilleus játékokat rendez és saját vagyonából díjakat ajánl fel halott barátja, Patroklos emlékére. A budapesti talapzaton ábrázolt jelenetek csaknem azonos formában jelennek meg a 6-5. század más nagy etruszk központjainak emlékein (sírfreskókon, vázaképeken) is, Etruriában tehát ez lehetett a halotti szertartások szokásos programja. Lakatos Szilvia