Close

Nagyítás


Tooltip
  • Kapcsolódó művek

Diana szarvassá változtatja Actaeont

Alkotó: Giuseppe Cesari
(Arpino 1568 – 1640 Róma)

Készült: 1602–1603 körül
Technika: olaj, réz
Méret: 50 x 69 cm
kerettel: 64,5 × 83,5 × 8 cm
Tárgy típusa: festmény
Leltári szám: 508
Gyűjtemény: Régi Képtár

+Leírás

Diana szarvassá változtatja Actaeont

A téma Ovidius a Metamorphosés-éből (III, 138 – 253), a manierista festők és szobrászok egyik leggyakrabban használt irodalmi forrásából való. A rézre festett képen az erdőben eltévedt vadász váratlan felbukkanása inkább színlelt, mint igazi riadalmat kelt az istennő és kísérete körében: bájosan alakoskodva öten ötféleképpen játsszák el a fürdés közben meglepett nő szerepét, egyúttal demonstrálva Cesari jártasságát az akt-festésben, bármely nézetről, beállításról legyen is szó. Balról a második nimfa, akinek selymes haja meglibben a hirtelen mozdulattól, menedéket keresve Actaeon pillantása elől, társnőjébe kapaszkodik, de közben kacér kíváncsisággal visszafordul, hogy szemrevételezze az akaratlanul betolakodót. A vadász visszanéz rá, testtartása is mintegy tükörképe a nimfáénak, úgy tűnik, mintha az átváltozás előtti villanásnyi időben mindketten átélnék a “meglátni és megszeretni” élményét. Diana nem a mítosz szerinti engesztelhetetlen gyűlölettel, hanem szájtátva, gyermeteg csodálkozással néz fel a daliás vadászra. Ahogyan ráfröccsenteni készül a halált hozó vizet, az akár félszegen szerelemre hívó gesztus is lehetne. Az ártatlan, kislányos arcok jól kiszámított kontrasztba kerülnek az érett női testek gömbölyded idomaival. A tájképi részletek- az előtér tisztán kirajzolódó vízinövényei, a homályos barlang a sziklarésekben megkapaszkodó gyökerekkel, a napsütötte völgy dús lombú fái – a Rómában dolgozó flamand tájképfestő, Paulus Brill műveinek hatásáról tanúskodnak.

© Tátrai Vilmos