Close

Nagyítás
  • Galéria



Tooltip
  • Kapcsolódó művek

Macska ülő szobra

Készült: Kr.e. 7–6. század
Technika: bronz, arany és hegyi kristály berakásos szemek
Méret: magasság: 15 cm
Tárgy típusa: szobor
Leltári szám: 51.2356
Gyűjtemény: Egyiptomi Gyűjtemény

+Leírás

Macska ülő szobra

Az egyiptomi szemlélet szerint az istenek - mint emberfeletti és a felügyeletük alá tartozó területen mindenható lények - pusztító és életadó arcukat egyaránt megmutathatják a halandóknak. A macskafélékre jellemző vadság és játékosság egyrészt Szahmet/Tefnut istennő vérengző, zabolátlan erejű oroszlán-énjében, másrészt a macska szelíd és simulékony természetét megjelenítő Básztet jótékony, termékenységhozó hatásában érvényesült.
Az istennő mindkét aspektusa szoros kapcsolatban áll a Napistennel. A Napszem-mítosz szerint az isten lánya, aki atyja szemét testesíti meg, egy alkalommal haragjában oroszlán vagy vadmacska alakjában messzi Délre kóborolt. A Napisten a pávián alakú Thot istent küldte el érte, aki megszelídítve - macska alakban - hozta őt vissza.
A szobor elegánsan visszafogott eszközökkel jeleníti meg az állat legtipikusabb vonásait, létrehozva az ülő macska ideális képét. A szobor fején található skarabeusz (a Napisten hajnali formája) alakú véset az állatnak a Napistennel való kapcsolatára utal. A szemek arany berakásosak, a két hegyikristályból készült pupilla közül csak az egyik maradt meg.
A macska alakban tisztelt Básztet istennő fő kultuszhelye a Kr. e. I. évezredben a keleti Deltavidéken található Bubasztisz városa volt. Hérodotosz életteli leírást közöl az ott zajló termékenység-ünnepről. Az ehhez hasonló szobrokat, amelyek nyilván a templomban tisztelt kultusz képmást ábrázolták, votív (fogadalmi) ajándékként ajánlották fel az istennő temploma számára.

Liptay Éva